Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
POZSONY EGÉSZSÉGÜGYE helye volt, tehát az ország legelőkelőbb családainak egyik állandó tartózkodó helye. A király az országgyűlések tartama alatt rövidebb ideig, a nádor pedig állandóan itt lakott, azért a közegészség terén is többnek kellett történnie, mint az ország egyéb helyein. A köztisztaságra is már több figyelmet fordítottak, a csatornázás ha nem is az egész város területén, de az O-városban-, a Ferenc József-, Teréz-, és Ncmdor-városrészek főbb utcáin nem ugyan a mostani követelményeknek megfelelően, de be volt vezetve; az egész Ó- és a Ferenc József és Nándor város főbb utcái már az 50-es években kövezve voltak. A légszesz világítás az 1854-ik évben nyilt meg. 1867-ik évben az igen éleseszű és szélesebb látókörrel és tapasztalattal biró Juszti Henrik választatván meg polgármesternek, minden irányban megkezdette a reformok életbe léptetését. Nemcsak fontos közigazgatási újításokat és javításokat kezdeményezett, hanem a csatornázás, kövezés, a sétaterek, a liget kibővítése, a hegyi liget megteremtése, és a Mély-út építése által a hegyvidék könnyebb megközelítése, mind az ő érdeme. Már ő kezdte meg azt a mozgalmat is, hogy Pozsony vízvezetéket kapjon; ámde szerencse, hogy azt akkor nem volt képes keresztül vinni, mivel, hogy az csak szűrt Dunavizet szolgáltatott volna s ha megvalósul, akkor a város a most meglevőt alig építhette volna meg. Szóval mondhatjuk hogy Juszti Henrik polgármester volt a modern Pozsony megteremtője. A lakosság életviszonyai elég kedvezők voltak, kereskedelme és ipara az akkori viszonyokhoz mérve virágzó volt, a polgárság egy nagyobb csoportja mezőgazdasággal és bortermeléssel foglalkozott és szinte kedvező anyagi helyzetnek Csatornázás. Világítás és vízvezeték. A lakosság életviszonyai. 13
