Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
POZSONY EGÉSZSÉGÜGYE rák“, azután az 1608-ban engedélyezett „Fekete sas'“ -bél lett „Szent István“, továbbá a mai napig is létező és 1694-ben felállított „Szent Háromság“ című, az Irgalmasok gyógyszertára mely nyilvánossági jelleggel 1689-ben lett felruházva, a „Megváltó“, Salvatorhoz címzett gyógyszertár pedig nem egyéb, mint az 1778-ban átalakult jezsuita gyógyszertár, amelybe beolvadt még a szintén XY-ik században alapított „Griff madárról“ címzett gyógyszertár is. Az 1727-ben a „Fehér oroszlánhoz“ címen alapított gyógyszertár a mai „Szent Márton“. A XIX-ik század elején (1802) létesült a várteleki, vagyis a mai „Arany korona“ gyógyszertár. 1863-ban keletkezett az „Aagyaihoz “ címzett és 1900-ban a Szent létekről nevezett gyógyszertár, végül az 1906-ban engedélyezett „Mária oltalma“ című gyógyszertár. A pozsonyi gyógyszertárak címei és tulajdonosai mai nap a következők: „Salvatoru gyógyszertár Dómtér, tulajdonosa Özv. dr. Adler Rezsőné, „ Vörös rák“ Mihálykapú, tulajdonosa Bokor Dezső, „Szent Háromság“ Lőrinckapú, tulajdonosa Hegedűs József, „Szent István“ Vásártér, tulajdonosa Heim Vendel, Irgalmasok gyógyszertára a „Gránát almához“ Vásártér, „Szent Lélek“ gyógyszertár Ország-út, tulajdonosa Madarász Imre, „Angyal“ gyógyszertár Buzatér, tulajdonosa Mayer József, „Mária oltalma“ című gyógyszertár Stefánia-út, tulajdonosa Merényi Ödön, „Arany korona“ gyógyszertár Frigyes Főherceg-út, tulajdonosa Polgár Gyula, „Szent Márton“ gyógyszertár Yentur-utca, tulajdonosa dr. Sóltz Aladár. Hogy mi a feladata a gyógyszerészeknek és hogy ezek mi módon viselkedjenek az orvosokkal szemben, mindezekről dr. Vámossy István említett munkájában igen sok érdekes és tanulságos dolog olvasható, amelyeknek megszív111 A gyógyszer- tárak felállításának időbeli sorrendje és azok jelenlegi tulajdonosai. Gyógyszerészek magaviseleté.
