Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
93 külső, physikai, részint centralis, psychikai ingerekre vezetendők vissza. Az érzéki csalódások azon formái, melyek az érzékszervek normális szerkezete és functiói mellett is létrejönnek, például a szemmérték csalódásai, ide nem sorozandók. A szerint, a mint az érzéki észrevétel (átalakításánál, az észrevétel által nyert kép (gyomul előtérbe, melyhez aztán a képzeleti kép, csak mint kiszínezés vagy árnyalat, szóval mint másodrangu elem járul); vagy ellenkezőleg a phantasticus elem túlnyomó: az illusiók két nemét különböztethetni meg — a physiologiai és phanta- siai illusiókat. Mindazon esetekben, melyekben az ébresztő kép szolgál képzeleteink alapjául, melyet csak kiegészít vagy részben módosít a phantasia: physiologiai illusió keletkezik. Midőn pl. valamely festmény durva körvonalai, szinház-díszletek, rajz-vázlatok úgy tűnnek elénk, mint való képek, mindezen esetekben a physiol, illusió hozza létre e látszatot. A közönséges szemlélet rendesen csak általános képet nyújt — a kép kiegészítését, az észrevétel hiányait a physiol, illusió eszközli — a mennyiben a felületes észrevételhez észrevehetetlen gyorsasággal fűzi az emlékezet képzeteit, s ez által az illető szemléletet már ezen kiegészített formában állítja a tudat elé. A folyamat, a mi által ez történik, ugyanaz, mely- lyel az emlékezet képei keletkeznek. Csakhogy az emlékezet azon képeinél, melyeket egyéb képzeleti képzetek újítanak fel, nem az észrevétel képzetei kapcsolvák egybe az emlékezet képzeteivel — míg az illusiónál kivétel nélkül a szemléleti kép olvad egybe a képzelet képzeteivel. A phantasiai illusió fejlettebb foka az illusiónak; fokozottabb ingerlékenységet föltételez, s a physiol, illu- sióból fejlődik ki mindazon esetekben, melyekben a középponti érzék-síkok izgatottsága oly fokra emelkedik, a melynél már a közönségesebb és csekélyebb erejű külső inger is rendkívül intensive hat, s ezáltal az
