Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
82 tudomást szerezzen, a hol a képzeteket kisérő érzelem keletkezik. Az eljárás következő : Látunk valamely tárgyat ; e látás egyelőre nem egyéb mint a fény behatása: mivel azonban a szem mozog, s ezen mozgás csak az izom módositott helyzete folytán jöhet létre, mely változásról az agyvelő az érző-idegek által értesül — világos, hogy a fény benyomásai és az illető izom-érzelmek között bizonyos vonatkozásnak kell létrejönni, melynél- fogva egészen más izom-érzelmek lesznek azok, melyek a fény képzeteit és ismét mások, melyek a hangokéit kisérik; s midőn e csoportok egymástól elválasztatnak, a fény képzetei a szemnek, a hangoké a fülnek tulajdo- níttatnak. így veszünk tudomást lassankint, tanulás által érzéki szerveink hatásköréről és oszt]ük" be a külső tárgyaktól származott ingereket öt érzékünk szerint, némelyeket a látásnak, másokat a hallásnak stb. tulajdonítván úgy, hogy minden egyes érzéknek meg vannak a maga saját érzetei és képzetei, melyek nem létesithetők, ha a megfelelő érzékek hiányzanak. A született vak nem bir fény-képzetekkel, a siketnek nincsenek hallás-képzetei. j\Témi tekintetben az érzékek pótolhatják ugyan egymást, de úgy sohasem, hogy az illető érzék specificus érzeteit és képzeteit létesítsék : hanem csak más érzetekkel és képzetekkel helyettesítik a hiányzókat, pl. a tapintásképzetek helyettesíthetik a látás-képzeteket. E tünemény- érzék-helyettesítésnek neveztetik. Mindebből egyszersmind kitűnik, hogy az érzékképzetek, lelki életünk kifejlődési processusában a legfontosabb factorok. Egész lelki életünk az érzéki képzeteken nyugszik. Belőlök és általuk alakul belvilágunk. s a külső világ megismerésénél is főtényezők. Nélkülök sem magunkról, sem a külső világról nem tudnánk semmit ; mert képzeteink által viszszük át belső világunkba a külső világ tárgyainak képét és helyezzük át azokat ismét a külső világba.
