Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - I. Fejezet. Az érzetek
51 a melyek közül azonban sokféle átmenet lehetséges: az édes, savanyú, keserű és sós. Az édes és sós ellentétes érzetek, a mennyiben egymást neutralizálják a nélkül, hogy chemiailag vegyülnének. Dimensio-számuk még nem állapítható meg határozottan. Wundt szerint azonban valószínűleg a két-dimensiós érzetek közé sorolandók. C) Az érzet-hangulat. Az érzet eredeti határozmányai mellett mint harmadik járulékos határozmány az érzet-hangulat szerepel. Az érzet további analysise szerint ugyanis az érzőt nem jelentkezik mindig tisztán objective, hogy kizárólag csak a külső benyomásokat közölje; de bizonyos esetekben velejár bizonyos subjectiv változás is, a melyet amaz objectiv érzés ébreszt fel a szervezetben. Ennek a subjectiv szervezeti változásnak a megérzése: a hangulat. Megérzem például a fényt, a hangot, a nyomást, hőt a nélkül, hogy ez az érzet bennem, akár kellemes akár kellemetlen állapotot hozna létre: érzetem közönyös, hangulattalan. Míg más esetben ugyanezek az érzetek más physiologiai és lélektani viszonyok szerint, kellemes vagy kellemetlen érzelmet is keltenek bennem Ez a kellemes vagy kellemetlen subjectiv változás szervezetemben : az érzet-okozta hangulat. Vannak érzetek, a melyeknek hangulata annyira gyönge, hogy csaknem állandóan azon különbözetlenségi pont körül mozog, a melyen keresztül váltakoznak a kellemes és kellemetlen érzelmek mint ellentétes állapotok. Míg más érzetek szakadatlanul erős hangulattal kísérvék elannyira, hogy ezeknél minden egyéb tulajdonságnál erélyesebben nyomul előtérbe a hangulat. Az elsők a tágabb értelemben vett érzetek. Az utóbbiak érzéki érzelmek. Míg a tiszta érzetnek nincsen hangulata. A mennyiben e szerint az érzet-hangulat az érzetnek a szervezethez való intensivebb viszonyából kelet4*
