Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - I. Fejezet. Az érzetek
34 Az érzetek általános okai: az érzetingerek: melyek vagy külső folyamatok (külső physikai érzetingerek), azaz olyan ingerek, melyek kívülről hatnak az érzékekre, vagy belső állapot-változások (belső physiologiai érzetingerek), melyek magában a szervezetben támadnak és kétfélék: periphericus és centrális ingerek a szerint, a mint az agy velőn kívül (valamely más szervben) vagy az agyban támadt folyamatokból keletkeznek. Testünk szervei közül a külső ingerek befogadására csak az ú. n. érzékek (öt érzék) alkalmasak, melyekben szintén támadhatnak ugyan belső ingerek is, magának az illető szervnek szerkezete vagy állapot-változásai folytán, de ezek alárendelt jelentőségűek. Egyéb szerveink kizárólag csakis belső ingerek hatása alá vetvék, s alkalmas voltuk érzetek közvetítésére attól függ, mily mennyiségben lát- vák el érző-idegekkel. Ingerlékenységük azonban, szemben a külső érzékek érzékenységével, általában tompább. Világos érzetek csak az illető szervek abnormis állapotai folytán keletkeznek bennök; normalis viszonyok között ezen érzetek oly gyöngék, hogy alig vehetők észre. Azon külső folyamatok, melyek mint ingerek, a mi külső érzéki szerveinkben az érzék-érzeteket létrehozzák — mozgások. E szerint minden érzék-érzetet végelemzésben mozgás létesít. Azonban megjegyzendő, hogy nem minden mozgás-folyamat érzetinger is egyszersmind, hanem csak bizonyos meghatározott mozgások szolgálnak ilyetén ingerek gyanánt. Ezek is hatásukhoz képest kétfélék: Olyan mozgás-folyamatok, melyek megfelelő feltételek mellett több érzékben is létesíthetnek érzeteket ezek több hatású érzet-ingereknek neveztetnek. Ilyenek a mechanikai nyomás, az electromosság, a chemiai hatás stb. Az intensitás bizonyos fokozata, és kellő gyorsaság mellett, e mozgások mindegyike képes érzetet létesíteni két-három érzékben is. És a különös vagy egyhatású specificus érzetingerek, melyek az előbbiektől abban különböznek, hogy csak egyes sajátságos
