Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
Bevezetés - A lelki élet fogalma
30 kipihentebb. Mennyire mások pl. a gyermek vagy ifjú. az öreg vagy férfi álmai ? Mindegyik saját egyéni typusát viszi az álomképekbe. Vagy milyen különbözők az álmok az emberek műveltségi fokozata, állapota életmódja — és a szerint, hogy ébren milyen gondolatok, érzelmek tartották lekötve idegeiket? Azonban előidézhetnek vagy módosíthatnak álmokat az érzéki functiók is — kisebb vagy nagyobb mértékben. A befolyás mértéke attól függ, hogy mennyire ingerlékeny valamely érzéki szerv, azaz, hogy középponti idegei mennyire képesek közvetetlen benyomások nélkül is működni; és hogy mennyire fogékony a külső behatások elfogadására az alvás folyama alatt. A mint végre nevezetes hatással van a testi szervezet minősége. Ha rosszul érezzük magunkat, lappangó betegség előjelei mutatkoznak, testünk ezen állapota álmainkban rendszerint letükröződik. Lázas állapotban, midőn idegeink rendkívül izgatottak, álmaink is ilyen lázas jel- leműek. Mely sajátságos kapcsolat az álomkép és a testi szervezet minősége között oly következetességet mutat, hogy tapasztalat után össze is állíthatni a különféle testi állapotoknak megfelelő álmodozásokat, melyekből aztán következtetni is lehet a test állapotára. A mennyiben az álmodás eredetének vizsgálata azon eredményre vezet, hogy álomképek csak akkor keletkezhetnek, ha az idegek még nem merültek ki annyira, hogy egyes külső benyomásokat ne lennének képesek felfogni; vagy ha annyira izgatottak, hogy középponti végeik külső behatások nélkül is tovább működhetnek; önkényt következik, hogy az álmodás nem tartozik az alvás lényegéhez és természetéhez, vagy a mi ezzel egyértelmű: nem minden alváskor álmodunk is szükségképpen, mint ezt egyébkint tapasztalati tények is igazolják. Ilyen tény. hogy valahányszor mélyen alszunk, felébredvén nemcsak egyáltalán semmit sem eszmélünk vissza, de az idő is. melyet alva töltöttünk, nagyon rövidnek tűnik fel; mi világosan arra mutat, hogy ez idő alatt semmi lelki
