Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
Bevezetés - A lelki élet fogalma
28 fejthető meg, miért egészségtelen evés után azonnal lefeküdni és aludni, s miért zavarja az alvást a túlterhelt gyomor. A vérkeringés és lélekzés is lassúbb, de szabályosabb. Szellemi tekintetben pedig a főváltozás abban áll, hogy az eszmélet megszűnik, s az egyes lelki functiók körében nevezetes eltompulás áll be. Hogy azonban minden lelki működés nem szünetel, hacsak nem a legmélyebb alváskor, ezt több tüneményből következtethetni. Ilyen pl., hogy ha föltesszük magunkban, hogy bizonyos időre felébredünk, a meghatározott órára csakugyan sikerül feleszmélnünk. Vagy ha valami iránt alvás közben is figyelemmel akarunk lenni, nem tudunk mélyen elaludni. Sőt még annyira is terjedhet az akarat hatalma egyeseknél, hogy egész alvásuk csak fél-alvás vagy szunnyadás, mialatt az eszmélet csak félig homályosul el; vagy hogy képesek bármely pillanatban elaludni vagy felébredni (Napoleon). Végre emellett szól az álmodás is. Hogy azonban miképpen megy végbe ezen említett változás, e kérdés iránt a tapasztalat még nem nyújt útbaigazító adatokat. Az álmodás alvás folyama alatt keletkezett lelki functió. Midőn t. i. az idegek nem merültek ki annyira, hogy ne lennének képesek bizonyos külső benyomásokat elfogadni; vagy annyira izgatottak, hogy ez izgatottság következtében középponti végeik folyton működnek: csak természetes, hogy az idegek eme hangulatának meg- felelőleg bizonyos lelki működésnek is kell keletkeznie, s emez alvás alatt keletkezett lelki functió, melyet tiszta eszmélet nem kisér, neveztetik álmodásnak. E szerint az álmodás lényeges sajátsága, hogy olyan lelki functió, mely az alváshoz van kötve, s a melyet eszmélet nem
