Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)

Bevezetés - A lelki élet fogalma

ilyen szürke anyaggal van körülvéve. Két mély bevágás által két-két részre osztva, négy féltekéből áll és három főrészre oszlik ; a nagy-agyra (cerebrum) mely a fej elő- részében található ; a kis-agyra (cerebellum), és a nyult- agyra (medulla oblongata), melyek a fej hátulsó részé­ben vannak. E főrészek mindegyike ismét számtalan vezető-ideg szálat tartalmaz, melyek egyfelől a peripheri­cus idegek-, másfelől a gerincz-agy idegszálainak folyta­tásai ; továbbá ganglion-sej tehet, melyek részint mint az érzés és mozgás közvetítésére szolgáló vég-centrumok, részint mint puszta átvezető-szervek szerepelnek, végre kereszt-szál-rendszereket u. n. commissurákat, melyeknek functiója abban áll, hogy a különböző középpontok kö­zötti összeköttetést fenntartják. Alkatát tekintve még máig is csak felette hiányos ismeretekkel rendelkezik a physiologia. Csak annyi bizo­nyos, hogy 1. idegszálainak és sejtjeinek chemiai com stitutiója és alak-elemei ugyanazok, mint a hátgerincz- nél. Hogy 2. fehér állományában számtalan vezetőpályát tartalmaz, melyek idegszálai azonban oly finomak és oly mérhetetlen nagy számban fordulnak elő, s oly szöve­vényesen fűződnek egymásba, hogy mindezen tünemé­nyekről épen semmit sem tud az anatómia vagy phy­siologia. Hogy végre 3. a fehér agy-állomány nagy részben íolytatása ugyan a gerincz-agy vezető-pályáinak, de uj ideg-szálakat is nagy mennyiségben foglal magában. Még hiányosabbak ismereteink az agyvelő fjindáÁLL. illetőleg elannyira, hogy e tekintetben pusztán negativ eredményekre kell szorítkoznunk. A főrészeket egyenkint véve tekintetbe : 1. A medulla oblongatáról csak annyit tudunk, hogy 'fgen fontos reflex- és mozgás-centrum. Egyike a legfontosabb coordinationalis szerveknek az ón­ké nytes mozgásokra nézve, és jelentékeny szabályozó szerv az organicus mozgásokra nézve. Egyszersmind önálló «ensorium, sőt egyes physiologusok szerint az érzés fő székhelye. Ugyanez áll, de magasabb fokban 2. a kis­Pauer : A lélektan alaptanai. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom