Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - III. Fejezet. A képzetek intensitása. A tudat
105 fogunk fel valamely képzetet, az annál világosabban áll előttünk. Minek természetes oka abban rejlik, hogy a többszörös felfogás utján az illető képzet, az elmosódott, de felujult emlékezeti képzetek által is erősül s ez által világosabbá is válik. Ha valamely festményt gyönge electrikus fénynyel időközönkint megvilágosítunk, az első, második, harmadik megvilágítás után még úgyszólván semmit sem látunk belőle, a műtét többszörös ismétlése után azonban végre egészen világosan fogjuk fel a képet. Mert az első benyomások, mint képzeleti, képek, fennmaradnak, s a következőket mindig jobban és jobban erősítik, a minek végre is világos felfogás az eredménye. Hasonlóképen áll a dolog a hangokkal is. A második esetben a képzetek tartalma által létesített egyéni hangulat vagy érzelem a főtényező; mert minél erősebb visszahatást kelt valamely képzet tartalmánál fogva, annál intensivebben fordul feléje az apper- eeptió. Ide járul, hogy az ilyen képzetek, már tartalmi erejöknél fogva is, könnyebben jutnak a tudat látáspontjába egyéb képzeteknél, és nehezebben is szoríthatók ki onnan más képzetek által. Az associatiokapcso- latok minél nagyobb száma pedig azért fontos, mert könnyebbé teszi a figyelem munkáját. Mindebből következik, hogy az apperceptió általános feltétele: a benyomásokhoz való alkalmaztatása, mit accomodátió vagy adaptátiónak nevezhetni. A figyelemnek a benyomásokhoz mértnek kell lennie, hogy általa éles és tiszta képet nyerhessünk. Az a tünemény, a mit 'meglepetésnek nevezünk, nem is egyéb, mint a megfelelő accomodátió- hiánya. Az accomodátió pedig kétféle, a szerint, a mint az inger minőségére vagy erősségére vonatkozik. Különböző minőségű ingerek éppen úgy különböző accomodátiót igényelnek, mint a különböző erejű benyomások. Éles apperceptió — pontos accomo- datiot követel; azaz olyant, melynél a figyelem feszültsége éppen megfelel a benyomás erősségének. Valamely
