Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - III. Fejezet. A képzetek intensitása. A tudat
szűkebb körre szorul. Vannak betegségek, melyekben a beteg nem ismeri meg a tárgyakat, mintha soha sem látta volna azokat, vagy soha sem hallott volna róluk. Valamint hogy összes képzeteink elerőtlenedése szükségképen teljes öntudatlanságot eredményez. Ez az állapot nem értelmezhető másképen, mint hogy egyes képzetek elvesztették erejöket vagy a megfelelő idegpályák functió- képtelenekké váltak s velők a tudat szőkébbé lett vagy teljesen is elenyészett. A miből ismét önként következik, hogy egy időben és egyenlő módon és intensitással nincsenek és nem is lehetnek összes képzeteink jelen a tudatban. A változó feltételek és viszonyok, majd az egyik, majd a másik képzetre vagy képzetcsoportokra nézve kedvezők; minél fogva majd az egyik majd a másik képzet vagy képzet-csoport intensitása növekszik tel annyira, hogy a többieket, a melyekre e viszonyok nem alakultak ilyen kedvező módon, leszorítsa és maga emelkedjék ki a többiek közül. A szervezet azon dispo-' sitiója, melynél fogva épen csak bizonyos meghatározott képzetek vagy képzet-csoportok felfogására van előkészítve : a figyelem.. Mint ilyen szervezeti dispositio, a figyelem nem kész tehetség vagy önálló energia, hanem összes érzékszerveinknek és a központi idegrendszernek sajátságos állapota, mely úgy az egyes érzékeknél, valamint az agyvelő mechanismusnál is constatálható s az egyes képzetek és képzetcsoportok világosabb és tisztább felfogására vezet. Valamint a látásnál, hallásnál és a töhbi érzéki szervnél is az érzéki szervnek bizonyos dispositiója mellett az agyvelő-mechanismus bizonyos dipositiója is szükséges, hogy világosan és tisztán lássam a tárgyakat, halljam a hangokat stb., épen úgy e szervezeti dispositio hiánya vagy fogyatékos-volta (a figyelem hiánya) a felfogást is hiányossá vagy teljesen lehetetlenné is teszi. S a mennyiben a tudat korlátolt térfoga-