Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - b) Folytonos háborúk, mint a gazdasági romlás okai
. 73 eső terület azonban, az u. n. török hódoltság már nem fizetett adót másnak, csak a töröknek. A magyar hódoltság tehát, amellett, hogy a töröknek adózott, még a magyar királynak is megfizette az adó felét, amint már föntebb részleteztem. S mindennek dacára jobb anyagi helyzetben volt, mint magyarországi társai. Látnivaló tehát, mily óriási romboló erő volt egyrészt a 17. századi földesűr szívtelen zsarolásában, másrészt a folytonos háborúk és a fizetetlen zsoldosok pusztításaiban. A háborúk dulásaitól való mentesség és a jobb anyagi helyzet okozta azt is, hogy a lakosság számbeli aránya is sokkalta kedvezőbben alakult a török területeken, mint Magyarországon. A török gondoskodott a maga népéről és vigyázott rá. Vigyázott megélhetési viszonyaikra, őrködött, hogy a hajdúk, vagy a császári csapatok ki ne rabolják az ő területeiket. S ha ilyesmi megtörtént, az adót lejebb szállította, sőt el is engedte, amint ezt több ránk maradt oklevél bizonyítja. Természetes, hogy ilyen körülmények közt a lakosság, nem mint Magyarországon, fogyott, hanem ellenkezőleg, folyton nőtt és gazdaságilag gyarapodott. Kecskeméten pl. 1672-ben 1036, 1685-ben 1203 volt az adózó házak száma.1) Tehát 13 év alatt 167 ház a szaporulat, ami legalább is 668 családnak, azaz 4008 fejszaporulatnak tekinthető, 6 tagot véve egy családnak. Ez pedig igen szép szaporulat, még akkor is, ha tekintetbe vesszük a bevándorlás folytáni szaporulatot, mely szintén számbajöhet, miután Kecskemét egyenesen a szultán fennhatósága alá tartozó, védett város volt. Amint tehát látjuk, mind a királyi Magyarországon, mind a jogilag hozzátartozó magyar hódoltság területén elég szomorúak voltak a közgazdasági viszonyok, de főleg nyo- masztóak voltak Magyarországon. Az egész királyi Magyar- ország területe ki volt fosztva a rengeteg adóktól, a zsoldosok zsarolásaitól s a törökök rablásaitól; el volt pusztítva a háborúktól s a török beütéseitől; óriási területek voltak műveletlenek a jobbágyság szegénysége miatt, kik barmok és eszközök híján nem bírták mívelni földjeiket, s a lakosság Népesség a török területeken. ) M. N. T., VII., 396.
