Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - b) Folytonos háborúk, mint a gazdasági romlás okai
53 Ilyképen Erdély pusztulása teljes volt 1604-ben. A 15 éves török háború kora Magyarországon, Bocskai felkelése. De Magyarországon se voltak sokkal külömb állapotok. Itt is hasonló eredménnyel folyt a háború. A mezőkövesdi csata utárr folyton folyt a guerillaharc, bár nagyobb ütközetre nem került a sor. A folytonos harcok, melyekhez még Rudolf külföldi háborúi is járultak, egészen kimerítették Rudolf kincstárát. Hiába vetette ki a császár az adót, hiába kérte be azt a vármegyéktől: legföljebb Erdély fizetett, amit kizsarolni tudtak még tőle, de Magyarország már teljesen ki volt merülve. S miután a nyomorult, földhözragadt nép többé fizetni nem tudott, Rudolf tanácsosai jónak látták a még jó vagyoni viszonyok közt élő nemesség vagyonára tenni rá a kezüket. Mert bár a jobbágyok a terhek alatt görnyedtek, s tél viz idején az éhhaláltól alig-alig menekedhettek, annyira ki voltak fosztva a nagy adóktól: a főurak magtárai és kincstárai telve voltak. És mivel a szívtelen nemesség önkéntes adóval nem akart könnyíteni a jobbágyság helyzetén, a szegény nép pedig nem birta fizetni az adót, a kamara, hogy pénzhez jusson, először kisebb birtokrészeket foglalt le erőszakkal különféle ürügyek alatt, majd mikor Szuhay István egri püspök lett a pozsonyi kamara elnöke, különféle címeken indított perek által, melyek alól csak óriási váltságdíjak árán lehetett menekülni, szedte el a vagyonosabb nemesség fölösleges készletét. Az egész vagyonos nemességet pörbe fogta a kamara. Homonnay Bálint és György, Rákóczi Zsigmond, Nádasdi Tamás, Pethő Ferenc, Ispán István, Sulyok István, Farkas Tamás, a Csetneky, Lorántffy, Bakoss, Balassa, Dersffy, Deregnyey, Kállay, Csapy, Kun, Telegdy, Alaghy, stb. családok ellen folyt a per. De mind közt legnevezetesebb volt Illésházy István hütlenségi pere, ki végre is Lengyelországba menekült az üldözések elől, roppant birtokait a kamarának hagyva zsákmányul. E perek következtében töméntelen pénz, ingó és ingatlan vagyon jutott a kamara birtokába. Ezeknek azonban csak igen csekély része maradt meg, mert legnagyobb része eltűnt a hűtlen sáfárok kezén. Német katonai és polgári tisztviselők roppant vagyont harácsoltak igy össze maguknak. Például A kamara üldözést kezd
