Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - I) A tapasztalati irány diadala az orvostanban. Orvostudományi eredmények

31

Bacon rendszerét. Az orvostudományokra gyakorolt nag) hatásukat mutatja az, hogy a kor orvosainak leghíresebbje Sydenham, kinek eszméi uralják a 17. század egész második felének és majd az egész 18. századnak orvosi irodalmát »Observations on the Hystory and Cure of Acute Diseases« cimii művében dicsekedve említi, hogy módszerét maga Locke is helyeselte. S tényleg, orvosi álláspontja mindenben megfelel Bacon és követői filozófiai rendszerének.

Egy másik orvosi iránynak megteremtője lett a Descar- tes-féle filozófia. Descartes deductiv módszerén alapult az iatrofizikai orvosi irány, élén Borelli hires fiziológussal.

Ugyancsak meg kell említenünk e helyen Spinozát, kinek eszméi Boylra voltak nagy hatással, nemkülönben Leibnitzet, a chemiatrikus irány filozófusát.

A filozófusok munkájához járultak az orvosi kutatók által elért egyes eredmények, melyek szintén segítettek megvetni azon nagy orvosi irányoknak alapját, amelyek a 17. század orvosi irodalmát e célra koncentrálták. Harvey Vilmos, angol orvos (1578—1658) 1628-ban megjelent korszakalkotó művében az eddigi nézetek helytelenségét bizonyítva, igen helyes következtetéseket von le a vérnek a szív összehúzódásai folytán keletkezett mozgásáról, továbbá a szivpitvarok és üterek mozgásáról.

Az ő nyomain haladva, uj felfedezéseket tettek: Síenon Miklós és Lower Richárd a szívnek izomalkota'sát illetőleg, Blancaard István a viszerek és üterek összeköttetését illetőleg. De hasonlithatlanul nagyobb eredményt ért el Malpighi Marcell olasz orvos, ki az ekkor már feltalált mikroskop segítségével végezte kutatásait és 1661-ben bemutatta a hidegvérű állatok vérkeringését, mig Leuwenthoek Antal 1690-ben és Cowper Vilmos ugyanezt a melegvérű állatoknál is kimutatták. Ez utóbbi két hires orvos felfedezése ugyan már inkább a 18. században érvényesült az orvosi gyakorlatban, de hatásuk még némileg a 17. századba is esik.

r

>

i

Orvostani újabb felfedezések.

í) A filozófusok eszméit és hatását Demkó művéből vettem át (lásd ott: 337 -340.), aki viszont Lewes-Bánóczy művéből (A filozófia története Thalestől-Comteig) és részben Haeserből (Lehrbuch der Geschichte der Medizin) veszi.