Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

II. Fejezet. A 16. század orvostudománya - 1) Az orvostan általános iránya

1 »A tapasztalásban Örömet találó szemeid legyenek tanítóid.« »Olvasás senkit sem tett orvossá, a gyakorlat tesz azzá.«1) Hogy mennyire életrevalók voltak gondolatai, azt mutat­ják kutatásainak eredményei, melyek nagyrészt a mai orvos- tudománynak is hasznos tételei. Ő figyelte meg először a gyomor asszimiláló munkáját, a vér működését, a testben levő önálló hőforrásokat. Az anatómiára nem sokat ad, inkább a gyógymódokat keresi. S ez az egyetlen tévedése, hogy a tudományos megfigyelés helyett a véletlenre alapítja a bel- orvoslást, korának szellemében gyökerezik, mely a belorvos- lást szigorúan elkülöníti az anatómiai segédeszközökkel dolgozó sebészettől. Általános kortanában elveti Galenus elveit s ő nem az alapnedvek rendellenes állapotából, vagy a rothadásból szár­maztatja a betegségeket, hanem az organikus ideák változá­saiból. Szerinte 4 erő gyakorol hatást az ember egészségére: az »ens astrorum«, az égitestek, az »ens veneni«, a meg nem emésztett tápanyagok, az »ens naturale et spirituale«, az isteni végzet.2) Ezek mindegyike okozhat különböző betegségeket. Therápiájának egyedüli feladata a beteg gyógyítása. Hippokrates nyomán úgy véli, hogy az emberben rejlő ter­mészetes gyógyítóerő gyógyítja meg az embert s az orvos ezt csupán elősegíti. A mesterséges gyógyításmód csak akkor alkalmazandó, ha a természetes gyógyítóerő nem képes meg­küzdeni a betegséggel. A természetes gyógyulást elősegíti a tiszta levegő, a lelki nyugalom, ó-borok, de egyúttal ilyennek tartja a böjtöt és az imát is. Hogy minden felvilágosodottsága ; mellett itt is babonára ad, azt a 17. század ellentmondásokkal j telt tudományos szelleme megmagyarázza, mely még mindig nem képes a babonát a tudománytól elválasztani. Mindazon­által a böjt és ima helyes gyógyszer volt e korban, mint testi (asszimilacionális) pihenést és lelki megnyugvást szerző •tényezők, bár Paracelsus a gyógyító hatást másképen értette. A mesterséges gyógyítás szerei az arcanumok, melyek azonban nem titkos szerek nála, mint az aranytinctura, bölcsek íköve, stb., hanem esszenciák, melyeket a természeti tárgyak­ul 15 Általános kórtana. Therápiája. Arcanumok, ') Demkó, 204. 2) Demkó fordítása. L. 206.

Next

/
Oldalképek
Tartalom