Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

I. Fejezet. Előzmények

9 szerzetek gyógyították a vitézeket, nem is volt tudományos sebkezelés. Mindazonáltal általános szabályt nem adhatunk egyrészt adatok hiánya miatt is, másrészt azért, mert orvosaink íanult- ságában, felfogásában és igy gyakorlatában se volt egyön­tetűség. Némelyik orvos sebészettel is foglalkozott. Az azon­ban bizonyos, hogy a nagy többség nem folytatott sebészi gyakorlatot. Erre mutat az a körülmény, hogy orvosilag nem képzett sebészeink már a 12. században kezdenek megjelenni, sőt a 14. és 15. században már a borbélyok is kezdenek tért foglalni a sebgyógyítás terén. Mindennek dacára, hogy hazai sebészeink kifejlődésével a sebészet, ellentétben az olasz mintával, nálunk is elvált az orvostudományoktól, mégis hazai sebészetünk fejlődése már a 14—15. században se volt azonos a nyugati (francia, német) sebészet fejlődésével. Sebészetünk kezdettől fogva speciálisan fejlődött ki, a két felfogás, az olasz és francia-német irány közt állva. Orvosaink a nyugati (francia-német) felfogás szerint lenézik a sebészetet, de viszont déli (olasz) felfogás szerint nem nézik le, hanem gyakorolják. Sokkal szembetűnőbb e példa a 16. században, még inkább a 17-ben. Orvosaink min­den sebészi műtétet maguk végeznek s csupán nagyon lé­nyegtelen dolgok pl. kelevények gyógyítása (de ezek felvá­gását már orvos végezte!) marad ezen századok sebészeire, borbélyokra. Viszont hazánk némely helyén a borbélyok, orvosok hiánya miatt, teljes orvosi praxist (belorvoslást is) folytatnak, orvosokat helyettesítve. Sebészeink speciális kifejlődését még az a körülmény is elősegitette, hogy hazai sebészi gyakorlatunk kezdettől fogva a borbélyok kezében volt s hivatásos sebész nálunk a 16. század második felétől kezdve nem is volt. S ezért sebé­szetről a borbélycéhek kialakulása előtt tulajdonképen nem is beszélhetünk. De nem is szükséges ez, mert, ha a 16. század előtti korban nem orvos kezelte a sebeket, a gyógyítás úgyse érdemelte meg a kezelés nevet. * Az orvostudományokkal együtt fejlődtek az orvostudo­mány kisegítő műhelyei: a gyógyszertár és az orvostudomá- nyok gyakorlására szánt kórház. Nincs egységes szervezet. Sebészetünk speciális iránya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom