Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - IV. Hazai orvosaink tudása - 1) Tudományosan képzett orvosok
150 akik magánúton, praxisukból szerzett ismereteik alapján bátran a rendes orvosok közé lenne számítható. Tudásuk mindenesetre kevesebb még a rendes orvosokénál is, úgy hogy a gyógyászatban az óvatos tapogatózásnál s különféle szerek vak próbálgatásánál, csillapító szerek adásánál tovább alig mentek. Hogy mennyit próbálgattak ezek, azt elképzelhetjük, ha tekintetbevesszük, hogy pl. Bethlen Gábor 1629. év elején 48-féle orvosszerrel élt egyszerre,1) holott elégjónevü orvosok éltek udvarában. A kevésbé tanult orvosokra vonatkozhatik a Kollonics- féle reformtervezet azon rendelkezése, hogy emelni kell az ügyvédek és orvosok tudását, mert a magyar orvosok csak a temetőket töltik meg.2) Mert ezen kevés tudásu orvosok, bár nem ismertek is minden betegséget, azért minden baj gyógyításába belekaptak s tudatlanságukkal gyakran csak oknélküli szenvedést okoztak a betegnek. Gr. Eszterházy Miklós nádor pl. 1643-ban valósággal megkönnyebbült, mikor orvosa elhagyta s örömmel írja gr. Erdődy Györgynek, hogy »Istennek hála, szemlátomást jobbulni kezdettem, mióta elűzöm ezeket az doktorokat tűlem. . .« 3) S nem is csoda ez, mikor még pl. Czanaki Máté, elég jóhirü orvos, I. Rákóczy György udvari orvosa a pestis okait és annak orvosságát a szent- írásból akarja megmagyarázni, s a többi orvosok is állandóan az isteni gondviselésre hivatkoznak, mely legjobb gyógyszer, aminthogy sokak szerint a betegség az isteni büntetés sújtó karja. Ha a mai ember olvassa azt, hogy Brandenburgi Katalin idegrohamait hogyan orvosolta a tudós Scultéti, a fejedelmi orvos, akkor csodálkozni fog a század babonáin. De ha belemélyedünk a 17. század babonás szellemébe, a keletkező- és gyermekkorát élő orvostudomány rengeteg tévedéseibe, ha tekintetbe vesszük a bonctannak csaknem teljes hiányát az orvostudományokban (hisz a mikroszkópot csak a 17. században kezdik annyira tökéletesíteni, hogy némileg használni lehessen), akkor nem fogunk pl. azon csodálkozni, hogy még a tudós Scultéti is annak tulajdonította a fejedelemasszony idegrohamát, hogy az ördög szállotta meg és ennek ') M. N. T., VI., 409. — 2) U. o., VII., 512. 3) Győri t. és r. fiiz, II., 85.
