Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 2) A 17. század társadalma
106 Városi polgárság. A városi polgárság szintén a mozgalmas korszak hatása alatt alakult. De miként a köznemesség, sőt a főnemesség is, úgy a város is megérezte az általános pusztulás következményeit, főleg a század második felében. A városok a század első felében még a vagyonosodás elsőrendű forrásai és az ország pénztárcái voltak. Az a hit volt elterjedve, hogy a városi polgárokat majd hogy fel nem veti a pénz. S volt is a dologban valami. A helyesen alkotott s a polgárság egész életét a józan takarékosság jegyében szabályozó törvények szorgalmas polgárokat neveltek, akik meg tudták becsülni azt a vagyont, amely mindenünnen hozzájuk áramlott. A városok levéltáraiban levő leltárak és lajstromok fogalmat adnak a jólétről, melyben a városi polgárság még a 17. század első felében is élt. Bár a 17. században folyton romlottak a viszonyok, de 1671 után egyszerre rohamos hanyatlásnak indul a városok élete. A városok t. i. sohasem törődtek a politikával. Saját anyagi jóvoltukon és vagyonbiztonságukon kívül más nem igen érdekelte a városi polgárságot. Neki mindegy volt, hogy a német vagy a török az ura. Az adót, amit kiróttak rá, megfizette; mindegy volt neki, hogy kinek fizet. S viszont, mivel fizetett, békében is hagyta mindenki. Ezért a város rendszerint a háborúkat se érezte meg, legföllebb indirekte. A 17. században azonban kezdett a helyzet megváltozni. A város kezd elszegényedni. Ezt egyelőre csak az árucikkek drágulása mutatja. A folytonos háborúk ártottak az iparnak, s igy az ebből élő polgárok már kevésbé gazdagok. Azonban 1671 után nagy gazdasági romlás következik be Magyarországon, mely már nemcsak indirekte, de direkte is nagy kárára volt a városoknak. A folyton több és több adót követelő udvar, mikor látta, hogy a gazdaságilag tönkretett, és végső nyomorúságba jutott ország a reá kivetett nagy adót semmi körülmények közt nem bírja előteremteni, a városokra vetette magát, melyeket a gazdasági helyzet kevésbé érintett, hogy azokat is kiszipolyozza. S a város azóta nem tudta többé magát pénzzel kihúzni a bajból. A német zsoldosokat, akiket a megye már nem birt eltartani, a városokban szállásolták el. S ezzel aztán kezdetét vette a városok romlása. A zsotdosok legelső tulajdonsága mindig az volt, hogy
