Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)

88 misat állít. Ily végzés ellenében nem volt többé tanácsos a rendszert szellőztetni. Galilei azért még sem szűnt meg élőszóval az igazság­nak híveket toborzani, s szép készültséggel czáfolgatta a legnevet­ségesebb ellenvetéseket, pl. „Az állatoknak — igy szóltak nagy bölcsen — tagjaik vannak, hogy mozoghassanak; a földnek nincsenek, hogyan mozoghatna hát? Mi n- denik bolygó egy külön angyal vezérletére van bizva, a mint tudjuk; de a föld kalauza hol lakhat­nék? Aföldszinén?Akkor meglátnék. A föld kö­zepén? Az ördögök tanyája. — Az állatok elfárad­nak a futásban; ha a föld oly gyorsan futna, mint reáfogják, már régen kifáradt volna, s pihenne.“ 1618-ban három üstökös jelent meg , s ezekrőli általános né­zeteit közölte barátjaival. A hallott adatokat tanítványa Mario Guiducci följegyezvén— később rendszerezve kiadta. Guiducci e munkában Grassi jezsuita ellen szórta sebző nyilait. Ebből azután jeles tollharcz fejlődött ki. Grassi „La Bilancetta“ röpiratban felelt meg, melyben Galileit hevesen megtámadja, őt tartván a röpirat szerzőjének. Galilei erre az ékesszólás egy műre­mekében ad választ, „Sag gia t o r c'-ját értem, s jóllehet néhol nem épen ment a túlzásoktól, mégis egyike a legjelesb vitairatoknak. Valószínűleg ezen időben készíthette azon munkáját, melyet tőle „D i a 1 o g o de Galileo Galilei, dove ne congressi di quattrogiornate si discorre de due massimi sys- temi Tolemaico et Copernicano“ — czim alatt bírunk. Ebben a nélkül, hogy véleményét nyilvánítaná, három személyt állít az olvasó elé, kik közül az egyik Kopernik, a másik Ptole­maeus világrendszerét védi; a harmadik a két előbbi nézetet ak­ként veszi elemzés alá, hogy az ügy látszólag eldöntet­len marad, de mind a mellett az olvasó a Kopernik világrendszere mellett felállított érvek elsősé­gét fölismerheti. E páratlan becsű csillagászati mestermüvét 1630-ban adta sajtó alá. Alig jelent meg „Dialog“-ja, azonnal fölléptek ellene az aristotelesi bölcselet követői. Ezek közt leginkább kitűnt Scipio Chiaramonti, a pisai egyetem bölcsészet tanára. Az akkor sz. Péter székén ülő VIII. Orbán pápa, mint magán ember; tisztelője s barátja volt Galileinek; de midőn környezői elhitették

Next

/
Oldalképek
Tartalom