Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
42 Bécsbe, de daczára ezen ígéreteknek, nem hagyta el vegymtihelyét, s azontúl is függetlenségben élte napjait. *) A bölcsek köve feltalálásának lehetősége — mint az eddigi vázlatból kitűnik, — mintegy második életszüksége — s feladatává vált az emberiségnek, s munkálni nem szűnt meg mindaddig, mig az újkor eszméinek tisztán ragyogó hajnala nem nyiladozott, mely a komoly törekvéseknek más irányt , az igaz, szép és jó irányát jelelte ki. S hogy meggyőződjünk arról , hogy mily homályos és titokzatos mind az, mit az alchymisták munkáiból kibetüzhe- tünk, szabadjon idéznünk egyetmást a „néma könyvből“, melyben az alcbymistai műveletek képletekben vannak feltüntetve: „A bölcsek kövét — Írja Hollandus — nem mindenki állíthatja elő, s arra különös isteni adomány kívántatik. Azon szerencse gyermeke, ki ezzel megáldatott, mindenütt, a földben, viz- és levegőben talál egy állományt : a szűz földet, az ősanyagot, és ha ez feltaláltatott, a b ö 1- csek kövének előállítása már gyermekség. ... Az ősanyagból, a bölcsek higanyát nyerjük, mely a közönséges higanytól különbözik, s mely föltétele minden fém létesülhetésének. Ehhez bölcsészeti arany teendő, és a vegyülék egy költő kemenczében — mely tojásalaku, — hosszasb ideig benhagyandó. Ez által egy fekete testet nyerünk a hollófejet, mely huzamosan melegben tartatva, fehérré változik. S ez a fehér hattyú. Ezután a test tartós és erős tüzelés következtében fénylő veres lesz, s ekkor a nagy munka be van fejezve ............“ M ég az uralkodók is foglalkoztak — a közép-kor divatos szokása szerint alchymiával, a mit vagy maguk űztek , vagy udvari alchymistákkal hajtattak végre, kiket vagyon és kitüntetésekkel halmoztak el. így a történet évlapjairól olvassuk, hogy Z sigmond császár és magyar király második felesége veres-réz és mirenyből ezüstét csinált; ezen keverékből pénz veretvén , az a nép között akkoriban valóban pénz gyanánt jött forgalomba. II. Rudolf császár és magyar király (1576—1612), ki II. Fülöp spanyol király udvarában növekedett, környezetének befolyása a természeténél fogva is komor , magába vonult, gyanakodó s a nyilvánosságtól idegenkedő ifjú kedélyére káros hatású volt. Alig telt el pár év trónra lépte után, már a prágai váriakban találjuk őt elzárkozottan, de abban különbözve lényegesen nagybátyjától Miksától, hogy mig ez magányát szakadatlan munkásságban *) Augurello János, Basilius Valentinus, Villanovai Arnold, Lullus, Helmont s több más alcliymista munkái Magnet nek: „Bibi i o t h e que ckimique curieuse“-jében részletesen tárgyaltatnak.
