Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)

36

eső — korból szorittatnak, pl. De microcosmo, deque magno mundi mysterio et medicina hominis. — A hét fém lélany againak s azok gyógyerej ének kifejezése. — Vegytani bölcseleti értekezés, a fémek s ásványok természeti s természetfölöttitulajdonairól. — Haliographia, vagyis, az összes állati, növényi s ásványi savak készítéséről, ereje — s hasznairól. — Bánásmód a bölcsészet 12 kulcsával. — Basilius Valentinus igen sok dárdány, — repülő égvény- és ammóniák készítményekre is utal, úgyszintén uj módokat ad elő , melyek szerint kénből kéneny, kénmáj , ólomsav, légsav; és vasgáliczból kénsav, továbbá királyviz , kénsavas borkő nyerhető.

XXII. János pápa (1314—1334), ki korának tekintélyeivel méltán versenyzett, széles ismereteinél fogva sokat tett a tudományosság szempontjából, s némelyek szerint „De arte transmuta- toria metalloruma czimmel egy alchymiai munkát irt, melyben e tudomány iránti előszeretetéről tesz tanúságot.

Villanovai Arnold munkássága által lendületet adott a lepárol ás mesterségének, s kimutatta annak gyakorlati fontosságát. Neki köszönjük a terpetinszesz feltalálását, s talán több eredményre is juthatnánk irataiban, ha nyelvezete érthetőbb volna.

A 13-ik században élt a szintén hires majorkai L ullus Raymundus. Ifjúságában mindenét elvesztegetvén gondatlan élete s könyelmüsége által, búbánatában minoritarendü szerzetessé lett, s mint ilyen szigorú, asceticus életet élt. Bejárva Európát, keleten huzamos ideig tartózkodott. Itt vetette meg alchymiai ismereteinek alapját, s nagy hatással volt reá Villanovai Arnold. Állította , hogy a tengert aranynyá tudná változtatni, ha habjai higanyból volnának; s ezen állítását tettleg az által bizonyította be — mint saját irataiban olvassuk —, hogy I. Eduárd angol király számára 50,000 font higanyt aranynyá változtatott, melyből a király az úgynevezett „R o s e n o b 1 e“- kat verette. Az általános gyógyszer készítését szintén megkisérlette. Ugyanis egykor beteg lévén, nehány cseppet vett be bizonyos ön- készitette folyadékból, mire rögtön felgyógyult, visszanyerte vidámságát, minden gondja eltűnt, s egészen megifjadott! Ez csodadolognak tűnik fel; de ne feledjük azt, hogy az alkohol akkor tájban még nem volt általánosan ismerve, s készítésének módja mély titok volt.

L ullus, Villanovai Arnoldnak méltó tanítványa volt, s kísérleteit folyvást tovább vitte. Az ötöd lél (quintessenza), egy