Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
19 lenben mindig rövidebbek lesznek, midőn a nap tel közeledtével a begy magasabb része mögé ereszkedik le. — Ezekhez hason irányban fejtegeti Cosmas a holdszakait, a napfogyatkozásokat, s a többi tüneményeket, épen oly elmés — mint képtelen modorban. Be da (Venerabilis. 672.) sz. Benedek-rendii szerzetest a régiek úgy festik, mint egy élő könyvtárt, egy az egész világot átölelő csodalelket; s habár a századokkal utánna született Newton teremtő leikével nem birt, mégis szerfelett sokat tudott, s Be da korában kétségkívül feltűnő jelenség volt, a legjózanabb s legmélyebb elméjű figyelő. Ama munkája, mit a csillagos égről irt, azon időben, és ott, hol Beda tanított, igen hasznos s korszerű lehetett. Nem kevésbbé „De ratione temporum“ czimü müve , mely az egyházi naptár ismeretét és készítése módját tartalmazza. „C hronicon de sex mun di“-ja (a világ hat életkora) által hozatott be a nyugoti keresztényekhez a Kr. sz. szerint való évszámlálás (aera Christiana), s igy elősegítette a Dénes - f é 1 e időszámításnak általános elfogadását. *) Egy más igen jeles késziiltségü tudósa volt e korszaknak az auvergnei születésű Grerbertben, ki tanulmányainak első elemeit az arabok tanodáiban, névszerinti Barcellona, Sevilla és Cordu- bában nyerte. Levelezéseiben minden tudományban való szép jártasságának adja bizonyságait. **) Később mint Péter utódját, Róma apostoli székén látjuk működni, II. Sylvester néven. Ditmár tanúsága szerint Magdeburgban rendesen készített órát állított fel, járatos lévén a mennyiségtanban. A hajósok csillagát nádszálon keresztül vizsgálgatta: első eszméje a távcsőknek. A tanodákban a mennyiségtan tanulmányozását sürgette, mint a csillagászat- s természettudományok alapját. A ki dolgozó szobájába lépett, ott csillagtávmérőt, földgömböt s különféle szereket talált, melyekért őt csillagjósnak tartották. Sőt még azt is beszélte a nép, hogy midőn Spanyolországban tanult, az ördöggel czimborált, s *) Beda munkái több kiadást értek, igy 1612 és 1688-ban Kölnben 8 iv- rét kötetben nyomattak ki. **) Egy rendtársához ezeket irja: „Tudod, mily hévvel keresem én mindenütt a könyveket; tudod, mennyi sok legjelesebb munka találtatik Olaszországban elszórva, tedd meg tehát, hogy lemásoltasd nekem: Maniliust ,,D e astrologia“; Victorinusból „De rhetorica“, és Demostlienesbő'l az „Oph- thalm icus“-t. A reimsi érsektől Julius Caesar müveit kéri, s jelenti, hogy Boethiustól 8 kötetet fedezett föl a csillagászat körül. 2*