Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)

17

hogy kabbalistikus álmokban tévelyedett, s az astrologiában any- nyira bízott, hogy ha jövendölései nem teljesedtek, azt nem tudománya csalékonyságának, hanem saját tévedésének tulajdonította. Hogy jövendölése, miszerint éhhalállal fog kimúlni, beteljesedjék, éhséggel vetett véget életének; de ezt sokan kétségbe vonják. *)

Nostradamus tulajdonkép N o t r e d a m e Mihály (1493) csodaorvos és csillagjós, jövendölései által, melyeket rimes versekbe szedett, nagy hírre vergődött. Érdemeiért IX. Károlynak lett udvari orvosa. Nostradamus jövendöléseivel nagyon sokat gyűjtött, s munkáit a római sz. szék még 1781-ben is tilalmazta. Sírkövére Jodel le e feliratot ke'szité :

„Nostra damus cum falsa damus, nam fallere nostrum est Et quam falsa damus, nil nisi nostra damus.“

Agrippa Nettesheim századának nagyhirü Írója, a természettől sok képességgel, élénk képzelő tehetség- és könnyű felfogással volt felruházva. Sok hányatás vetődés után Lyont lakhelyül választván, ott gyakorlati ismereteinek hire úgy elterjedett, hogy I. Ferencz király anyja, savoyai Ludovika, udvari orvosának nevezné ki. De ő tőle a kor szokása szerint azt is kívánta, hogy csillagjósa legyen. Ugyanis, miután Bourbon Károly connetable császári szolgálatba lépett, úgy látszott, hogy a szerencse ennek fegyvereit követi; a császáriak, bár siker nélkül, már Marseille-t vették ostrom alá, és a francziákat egész Olaszországból kiszorították. Most Ferencz (1525) sok értelmes férfiú tanácsa ellenére hadjáratot indit Olaszországba; az anyakirályné udvari orvosától akarta megtudni, mit olvasna ő a kérdéses hadjárat kimenetele felöl a csillagokban. Vonakodott előtte nyilatkozni; ellenben Bourbon con- netable-nak a legfényesebb győzelmet jósolta. Természetesen elbocsáttatott hivatalából, s kénytelenittetett Francziaországot odahagyni, mire Mechlenbe ment, megírandó „az emberi tudomány csalfa s á g á r ó 1“ szóló munkáját. Agrippa ha valóban több szellemi önállósággal és szilárd jellemmel bir, úgy kora fölé emelkedhetett — és nagy emberré lehetett volna; holott egész életén keresztül a világban elfogulva, mégis azzal örökös harezban állott, s minden reményeit füstbe menni kellett látnia, a nélkül, hogy fáradságának csak legkisebb jutalmát venné. Dicsőség és gazdagság utáni vágy ösztönözték lelkét tudománya üzésére; ez okból csatlakozott kor*) Cardano kabbalistikus tévelyei közepeit is uj eseteket fedezett föl a számtan körében; észrevette a felsőbb fokú egyenletek sokféleségét, a gyökök létezését, és a mértani a természettanra igyekezett alkalmazni.

Tapp Márton T. t. közép-kori Története. O