Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)
A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig
61 Vagyis okklúzió a felső és alsó fogsornak érintkezése a nyugalmi helyzetben szájcsnkásnál, artikuláció pedig érintkezés a rágási mozgásoknál. Ennek megállapítása után nem nehéz elgondolnunk, ha az állkapocs mozgási irányát ismerjük, hogy okkluziót ugyan elérhetünk, ha a felső és alsó őrlőfogakat úgy helyezzük el egymással szemben, amint azt már tárgyaltuk, hogy t. i. minden fog két átellenessel találkozzék s a rágófelületi csücskök és dudorok szépen egymásba nyúljanak; azonban ahhoz, hogy artikulációt érhessünk el, — amelynél tudvalévőén az állkapocs különféle előre és oldalt lengései közben is mindig fenn kell maradnia az érintkezésnek a felső és alsó fogak között — az egyes fogak beállításánál és az egész fogsor elrendezésénél bizonyos szabályokat kell követnünk s csak ezeknek szigorú betartása mellett érhetjük el azt, hogy a fogsor felállítása tényleg meg fog felelni a követelményeknek. Az állkapocs kilengései nem vízszintesek, hanem liullám- szeriiek és a kilengések különböző egyéneknél mindig eltérők, úgyhogy itt sablont felállítani lehetetlen. — Itt minden egyes esetben külön kell meghatározni a kilengések irányát és terjedelmét s ez írja elő pontosan a fogak — főképen az őrlőfogak — beállításának mikéntjét. — Az olyan fogsor, amely ennek figyelmen kivül hagyásával lett felállítva, tökéletlen s vele a rágás nehézkes, nem kielégítő, mivel az állkapocs kilengése, tehát a rágási művelet alatt a felső és alsó fogsor fogai csak részben s csak egyes pontokon, nem pedig felületeiken találnak érintkezést, amire pedig az étel megőrlésénél szükség van. Már a fogsor rágó felszínének hullámszerű alakulása is (29. ábra.) azt célozza, hogy az átellenes fogsorok fogai az előre és oldalt lengések alatt is érintkezhessenek egymással; azonban ez még nem kielégítő s az egyes fogaknak helyes beállítása is szükséges ahhoz, hogy állandó érintkezést kapjunk. Mindennapi használatban levő s csak egy irányban (a függőlegesben) mozgatható artikulátoraink nem is felelnek meg teljesen a célnak. Vannak azonban megfelelőbb, erre a célra szerkesztett u. n. izülctes artikulátorok, amelyekkel előre és
