Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)
A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig
50 így már elméletben is elképzelhetjük, hogy ha p. o. egy cho- lerikus egyénnél rövid és széles halványsárga fogakat veszünk sima felszínnel, ezzel arcának a természetestől eltérő kifejezési adunk s ugyanaz történik akkor is, ha egy flegmatikus egyénnek nagy hosszú bronzsárga színű rovátkás fogakat helyezünk a szájába. Természetesen mindenkor szem előtt tartandó a betegnek, továbbá az arcnak és a proc. alv.-nak fejlettsége, mert ugyanazon jellegzetes formából különböző nagyságú kisebb és nagyobb alakú fogakat gyártanak. A 23. ábra a különböző vérmérsékletnek megfelelő fog- tipusokat mutatja be. 23. ábra. Műfogak színezése. Részleges pótlásoknál nem ritka eset, hogy elszínesedett töltése után nem szeretné, hogy a pótlás az aranytömés hiányában lünk teljesen hasonlószínű műfogat; ilyenkor az elszínesedett fogak alapszíne legyen mérvadó a műfogak kiválasztásánál, ezekre aztán porcellánégető kályha birtokában tetszés szerint égethetünk különféle színezéseket, foltokat a meglevő fogakhoz teljesen hasonlóra, Az is előfordulhat, hogy a páciensnek letört vagy eltávolított foga látható helyen arany tömést viselt s most a fog elvesztése után nem szeretné hogy a pótlás az aranytömés hiányában észrevehető legyen. Ezen úgy segíthetünk, hogy a műfogon ugyanarra a helyre egy hasonló alakit és nagyságú aranytömés-után- zatot készítünk lígy, hogy a kereskedelemben erre a célra fogalomban levő iszapolt aranyat vagy színaranyat égetjük ra a műfogra. De lehet a porcellánfogba megfelelő terjedelmű cavi-