Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)

A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig - Anyagismertetés - Különféle fémötvözetek

áramlásokkal más tájakra húzódik s ott ismét csapadék alakjában kerül a földre és pedig- eső, hó vagy jég formájában, az utóbbiban akkor, ha olyan hideg légrétegbe kerül, amelyben megfagy. A föl­dön a csapadékot a folyó, a tó vagy a tenger veszi magába, ame­lyekből ugyancsak párákban ismét felszáll. Azonban a föld is be­issza, magukba szívják a fák, növények, amelyek életet merítenek belőle s ezek ismét párákkal, víznedvekkel adóznak a levegőnek. A hegyekben a föld belsejéből fakad a forrás, útjában amint folyik, mindig a mélyebben fekvő területeket keresi s így halad tovább, mialatt mellékvizei által mindjobban meggyarapodva, végül mint folyam a tengerbe ömlik. A víz a hőben felforr, majd gőzzé válik. A 100 C fokot nevez­zük a víz forráspontjának. 230. ábra Azt a hőmérsékletet, amelyen a víz jéggé fagyott, fagypont­nak nevezzük. Csendesen, nyugodtan hagyva azonban elég mélyen hűthető le normális fagypontja alá is. így egész helyesen olvadási pontról is beszélhetünk. Ez az a hőmérséklet, amikor víz es jég érintkezhetnek anélkül, hogy akár a víz hozzáfagyna a jéghez, akár a jég olvadna hozzá a vízhez. A szilárd halmazállapotú (hó, jég, dara stb.) tiszta víznek olvadáspontja 0 C fok, ez a hőmérő 100-as beosztásának alappontja. Ha a vízben sók vannak feloldva, annak olvadáspontja 1—2 századrész fokkal száll alá. Jellemző és megfigyelhető tulajdonsága a víznek, hogy folyé­Lábbal hajtható csiszológép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom