Orsós Ferenc: Emlékkönyv 2. (Debrecen, 1931)
Lőrincz Ernő dr.: Terhesség, szülés és gyermekággyal kapcsolatosan előforduló hirtelen halálesetekről tíz év anyaga alapján
— 60 ségi toxicosis által okozott jelenségeknek szerinte is azt a feltevést támogatja, hogy a terhességi toxin épúgy kifejti hatását a placentára is, mint ahogyan kifejti más szervekre: májra, vesékre stb. A támadási pont szerinte is az erekben és pedig az anyai placenta ereiben van, melyeknek szokatlan szakadékony- sága fejlődik ki. Albeck 26 eklampsiás eset közül nyolcnál észlelt időelőtti lepényleválást. Chauíreuli mutatott rá először a vesebetegségek és a korai lepényleválás közötti összefüggésre. Üjabb feltevések szerint a vese megbetegedése mint tulajdon- képeni ok nem állhat fenn. Sokkal jogosultabb az a felvétel, hogy azon ok, mely terhességi vesebajt, albuminuriát, eklampsiát okozott, összefüggésben áll a korai lepényleválás keletkezésével is. Korai lepényleválással kapcsolatosan halálos elvérzés jöhet létre az uterus serosájának fissuráiból, mint ahogyan azt Fralpont esete is bizonyítja, melyek főleg akkor veszedelmesek, ha harántirányúak. Esetünkben a fissurák a jegyzőkönyv szerint az uterus elülső falán ugyancsak fel voltak lelhetők. 10 évi anyagunkban atonia folytán létrejött elvérzéses halált két esetben találtunk. Mindkettő többszörsziilés, ahol elhúzódó szüléshez csatlakozott atonia. Egyik anamnesisében nephritis szerepel. Az atonia kórbonctani diagnosisa nem könnyű. Objective a méhen nem sokat látunk. A méhizomzat petyhüdtsége általában nem olyan fokú, hogy abból az életben történt súlyos vérzést kielégítően magyarázni lehetne. A méh legtöbbször abban az állapotban van, mint ahogyan azt a szülés után a boncasztalon általában látni szoktuk. Az atoniás méh izomfala mindazonáltal vékonyabbnak tűnik fel, makroszkoposan sorvadt izomzatú méh benyomását kelti. Főleg a lepény tapadási helyének megfelelően látható az izomzat satnyasága. Fontosabb már a méh üregében talált vér mennyisége. Frissen szült méh üregében is találunk természetesen mindig több-kevesebb alvadt vért. Az antoniás méheknél ez nagymennyiségű szokott lenni, úgyhogy néha bal - lonszerűen kitágult méhet találunk sötétvörös véralvadékkal kitöltve. A Kolisko által fontos ismertetőjelnek tekintett tátongó vénák a méhfalban nem mindig észlelhetők. Eseteink közül egyiknél van említés téve a méh tágult ereiről. Kolisko a méhfal vé-
