Orsós Ferenc: Emlékkönyv 2. (Debrecen, 1931)

Lőrincz Ernő dr.: Terhesség, szülés és gyermekággyal kapcsolatosan előforduló hirtelen halálesetekről tíz év anyaga alapján

— 38 rohamok által jellemzett esetekből a többé-kevésbbé gazdag tü­netcsoporttal bírókon keresztül sok átmenet lehetséges az u. n. rohammentes eklampsiáig. És amennyire könnyű egy eklampsiás rohamból annak diagnózisát felállítani, néha a jellemző tünetek hiánya folytán épen olyan nehéz a helyzet tisztázása. A görcsök nélküli eklampsia eseteiben mindig jelen vannak ugyan a köz­ponti idegrendszer bántalmazottságára utaló tünetek, ezek azon­ban egymagukban csak bizonyos valószínűséggel támogatják az eklampsia diagnózisát. A legtöbbször egyidejűleg jelenlévő esz­méletlenség csak nehezebbé teszi a helyzetet, úgyhogy ilyen kö­rülmények között bekövetkező halálesetekben a kérdést leg­többször csak a boncolás tudja eldönteni. A roham nélküli ek­lampsiás esetek aránylag ritkák. Az esetek legnagyobb részében a halált több-kevesebb typusos eklampsiás görcs előzi meg, az ilyen esetek nem is számíthatók szigorúan hirtelen halálnak. A boncolási eredmények azonban azt mutatják, hogy a halál igen gyakran nem közvetlenül a mérgezés folytán következik be, ha­nem egészen pillanatnyilag más ok miatt, ami azonban az ek­lampsia amúgy is súlyos tünetei megett klinikailag rejtve ma­radhat. Ismeretes, hogy eklampsiánál agyoedema vagy agyvérzés következtében is hirtelen beállhat a halál. Ismeretes továbbá az is, hogy eklampsiás szülések alkalmával nem egyszer halálos vér­zést okozó atoniákkal találkozunk, bár a szülés egyéDként szö­vődmény, vagy művi beavatkozás nélkül folyt le. Az irodalom­ban vannak arra vonatkozó közlések, hogy eklampsiás görcsök alatt méhrepedések keletkeztek. Kolisko mutatott arra reá, hogy olyan spontán méhrepedéseknél, melyeknél sem a szülőútak rendellenessége, sem a medence és a magzat közötti térarányta­lanság nem volt megállapítható, vagyis a repedések látszólag könnyű és síma szülésekhez csatlakoztak, olyan degenerativ el­változások észlelhetők, melyek az eklampsiára jellegzetesek. E rupturák okát az eklampsiás méreg által kiváltott görcsös méh- összehúzódásokkal magyarázza. Ugyancsak ezen erős méhössze- húzódások utáni izomelfáradás eredményeként szerepeltetik az eklampsiákhoz olyan gyakran szövődő atoniákat is. Katz és mások azonban ezt nem tartják kielégítőnek az eklampsiás ato- niák értelmezésében, mert hiszen görcsös contractio nélküli ek­lampsiánál is észlelhetők elvérzéshez vezető atoniák. Valószínű,

Next

/
Oldalképek
Tartalom