Orsós Ferenc: Emlékkönyv 2. (Debrecen, 1931)

Kriesch Lajos dr.: A tüdőlégpróbára vonatkozó vizsgálatok

— 30 —

darabkát, annál is inkább, mivel a mikroszkópos vizsgálat egészen légiéit, megfeszült falakkal bíró alveolusokat is ki tudott mutatni, mégpedig — némileg M. Fenger theoriáját igazoló módon — túlnyomóan a centrális részekben. A többi eset mindegyikében több-kevesebb levegőt sikerült kimutatni már a boncolás alkalmával is, nem is kívánok ezeknél egyébre kitérni (az esetek egyrésze mikroszkópos feldolgozásra nem is került), mint arra, hogy 10 eset közül 5-nél, éspedig az 1., 4., 5., 6. és 12.-nél az úszópróbát elsősorban a tüdők széli részei, éspedig a margó mediastinalis adta. A kézi nagyítóval való vizsgálat is ez esetbe'i levegő jelenlétét csak a fentemlített helyen tudta kimutatni, mégpedig a mellkas űrét ki nem töltő, sötét szederjesvörös, síma felszínű tüdők mediastinalis élén, kissé egyenetlen, az alveolusok rajzolatát mutató, Vz-től 2 mm széles, halványrózsaszínű szegély alakjában.

A 7. esetben mindkét tüdő (különösen a jobb) alsó lebenye szabad szemmel is észlelhetően elég nagymennyiségű levegőt tartalmazott, ezzel szemben mindkét felső és a jobb középső lebeny az előbbi eseteknél leírt keskeny légtartalmú zónát mutatta.

A 3., 8 , 10. és 11. eset a levegő elhelyeződésének egészen más formáját mutatja. A térfogatában, felületében és színében különben egészen a halvaszületett, tehát nem légzett magzat tüdejének makroszkópos képét adó tüdők felszínén elszórtan néhány gombcstűfejnyi-lencsényi, halvány rózsaszínű, kissé kiemelkedő terület volt észlelhető. E területek kivágva a víz felszínén úsztak, míg a tüdő többi része alámerült, csak egy esetben (8.) sikerült egészen apró, alig mm-nyi területeket a hilus környékéről is kivágni, melyek úszóképességgel bírtak.

Azt is megkíséreltem, hogy mesterségesen hozzak létre olyan tüdő-elváltozást, mely az előbbi leletek valamelyikéhez hasonló képet ad. Kísérleteimhez részben érett, részben éretlen magzatok, éspedig a szülészeti klinika észlelései szerint kétségtelenül halvaszületett magzatok, holttestét használtam fel.

Kezdetben a magzatok különböző külső feltételek mellett való rothasztásával iparkodtam az előbb leírt tüdőlelethez ha