Orsós Ferenc: Emlékkönyv 2. (Debrecen, 1931)
Ökrös Sándor dr.: Adatok az epehólyag fejlődési rendellenességeihez
126 II. TÁBLA MAGYARÁZATA: 5. ábra. Spirálisán görbült epehólyag öntvénye. (M. G., 84 é. f 1931. Y'llb<17. Sepsis.) a=a nyaknak, b==a testnek, c==a fundusnak megfelelő „'rész. A> egyes részek határán az epehólyag félholdalakú ha ránt rekeszt ékeinek megfelelő mély barázdák húzódnak. 6. ábra. Kampószerü görbülettel bjró epehólyag öntvénye. A megtöretés helyén 2 cm magas semilunaris septum emelkedett be a lumenbe.' (K. Aj., 54 éves. t 1931. IX. 26. Peritonitis.) a=collum, b=corpus, cr^elvékoiiyodott fun- dusi rész visszahajlott szakasza, d=szembétűnő elvékonyodás a megtöretés helyén. 1. ábra. A corpus felső részén fekvő semilunaris. rekesztékkel bíró epehólyag öntvénye. (F. S., 48 é. f 1931. X. 13. Peritonitis.) a=collum, c=fundusi rész. b=sekélyebb, d=mélyebb barázda, melyeknek helyén hasonló nagyságú semilunaris harántrekesztékek feküdtek. * 8. ábra. A corpus táján öblösen tágult és a fundusi részen pipaalakba)! visszahajlott epehólyag öntvénye. A visszahajlott részt a corpustól 3 >crn magas semilunaris septum választotta el. (Sz. A.-né, 73 é. f 1931. X. 17. Apoplexia.) a=ductus cysticus, b—öblösen tágult corpus, c=tágulr fundusi vég, d=elvékonyodás a megtöretés helyén. >
