Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Vitéz Ambrus József dr.: A gyermekkor immunitása és az újabb immunizáló eljárások
— 56 — a kisebb iáz pedig jóval a hurutos tünetek előtt már megjelenik. A kanyaró elleni activ immunizálásról tehát azt mondhatjuk, hogy az immunizálás lehetősége megvan és rövid ideig tartó immunitást sikerült is elérni. A rubeola-immunitás elméleti lehetőségei ugyanazok, mint a kanyaróéi. Jóindulatú betegség lévén, az ellene való védekezésnek nincs sok jelentősége. Érdekes e helyen is megemlíteni, hogy az oltási kanyaró néha typusos rubeola képében zajlik le. Ez alapon arra is lehet gondolni, hogy a rubeola nem önálló kórkép, hanem a morbilli rnutatiós alakja. A var/o/a-immunitás és immunizálás irodalmi adataira csupán utalni óhajtunk. Újabb felfedezések ezen a területen is történtek. Megkísérelték a vaccinálás technical kivételének megjavítását, főleg azért, hogy a cosmeticai károsítást ki lehessen kerülni. Chauveau, Straus, Menard, Calmette, Guerin subcutan, Schick, iv. Hoffmann, Bókay, Preisich, Knöpfelmacher, Barabás, Petényi és mások intracutan oltottak. Az eljárás előnye, hogy a bőrt nem károsítja, de hátránya, hogy a reactio lezajlását nem lehet elég jól ellenőrizni. Kísérletek folynak a virus és a vehiculum (glycerin) optimális keverési arányának meghatározására, a vírus szövettenyészeten való tenyésztésére stb. A varicellávaí szemben, mint ismeretes, igen fogékonyak a gyermekek és csecsemők egyaránt. Bár maga a betegség ritkán rosszindulatú, mégis kellemetlen, secundár infectio esetén pedig csúfító bőrelváltozások maradhatnak utána. Az utóbbi időben meglepő nagy számban végeztek varicella elleni activ immunisatiós kísérleteket. Kiing közölte először, hogy a variola- vaccinálás mintájára a varicella hólyag-bennékkel végzett oltás helyén kilenc-tized napra hólyagcsák keletkeznek, azután immunitas áll be. Hasonló eredményről számoltak be Birk, Barabás, Stamm, Knöpf elmacher és mások. Az eredmények azonban nem egységesek. Az immunitás az oltottak maximum 50 %-nál következik be, egy részük enyhe iezajlású varicellában betegszik meg a localis reactio ellenére, viszont másoknál nem képződik ki e localis reactio, hanem csak általános megbetegedés. Petényi, Késmárszky K., Ferencz Pál vért, hólyagbennéket injici- áltak subcutan s így experimentális varicellát idéztek elő, mely hosszabb-rövidebb ideig tartó immunitást hagyott hátra. Petényi
