Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Vitéz Ambrus József dr.: A gyermekkor immunitása és az újabb immunizáló eljárások
— 54 betegségnek csak egy részét visszük tovább. Véleményünk szerint a megfelelő constellatiós beállítódás, a szervezet saját functiója, ezt a componenst ezért nem is lehet más szervezetre átvinni. Ha a ragályozás létre jöhet, annak megtörténtéhez a volatilis contagium olyan kis mennyiségei is elegendők, hogy azt grammok törtrészeivel érzékelhetően nem is lehet kifejezni, míg az oltási kanyarónál Petényi 3 cm3 citratos vér átoltása után is csak atypusos, rövid ideig tartó lázzal járó megbetegedést tudott létrehozni. A hurutos tünetek is alig kifejezettek, a Koplik-fé\e foltok megjelenése sem mutat szabályosságot. Feltűnő az exanthema jellege is. Jóval kevesebb folt jelenik meg, mint epidemiás kanyarónál és ezek gombostűfejnyi, len- csényi, egymástól nagyobb távolságban elhelyezkedő, nem confluáló, néha göbcsés jellegű efflorescentiák, főleg a fültájon, a nyakon és arcon jelennek meg közel egyidőben és nem szakaszosan. Aránylag gyakori a praeexanthema. Az immunitas beáll az oltás után akkor is, ha egyáltalában nem volt bőrtünet. Ennek ismerete azért fontos, mert az utóbbi időben a bőrnek, mint immunitást termelő szervnek nagyobb jelentőséget tulajdonítottak egyesek, mint ahogy a valóságnak megfelel. Nem tudunk azonban pontos választ adni arra nézve, hogy a beálló immunitas meddig tart. Debré szerint kis mennyiségű vérrel történt immunizálásra beálló immunitás csak hetekig-hónapokig marad fenn és elsősorban a mesterséges infectióval szemben véd, míg a járványos kanyaróval szemben alig, vagy egyáltalában nem. Petényi sem jelölt meg az immunitas tartamára nézve határozott időt, de első kísérletei (1927) óta nem is lehetett még elég megfigyelést összegyűjteni. A nagyobb vérmennyiségekkel történt oltásra 3 esetben biztosan meglehetett állapítani, hogy egy évvel később a gyermekek járványos kanyaróval szemben biztosan immunisak voltak. Becsesek Petényinek a morbilli-virus biológiájára vonatkozó megfigyelései; szerinte remélhető, hogy amennyiben ismereteink bővülnek, idővel lehetséges lesz a morbilli-virus in vitro tenyésztése s így a morbilli-vaccinának tömeges előállítása is. Bebizonyosodott, hogy a virus nem olyan érzékeny, mint azt eddig hittük, hogy pl. már kinyitott ablakon beáramló levegő is megsemmisítheti. Kiderült, hogy virus-tartalmú váladékok
