Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Vitéz Ambrus József dr.: A gyermekkor immunitása és az újabb immunizáló eljárások
38 — törvényszerűségeit sem sikerült tökéletesen felderíteni. Ha a vért a könnyebb áttekinthetőség kedvéért egyszerű oldószernek tekintjük (holott ép olyan szövet, mint a többi, csak alapanyaga folyékony; sokféle sejtes elemből és fehérjékből áll, amelyek között bizonyosan lejátszódik egy külön toxin-kötődési folyamat, amit az a megfigyelésünk igazol, hogy a súlyosan diphthe- riás vére sokkal kevesebb oxygent köt meg, mint a normálisé, tehát mélyreható szerkezeti elváltozásoknak kell itt is bekövetkezniük), a szabad toxin és a befecskendezett antitoxin kötődése elképzelhető: 1) új neutrális vegyület képződése által, 2) adsorptive és 3) absorptive. Mellőzve az erre vonatkozó elméleteket és számításokat, valószínűséggel mondhatjuk, hogy a nagy antitoxinmolekula adsorbeálja a kicsi toxinmolekulát. Ez a folyamat eleinte reversibilis, később irreversibilis. (Hasonló kötődési viszonyok vannak pl. a gyapjúszövet és a festékek között). A therapia szempontjából igen hátrányos, hogy a toxin- kötődés azonos módon soha nem történhetik meg, mint in vitro. Ennek egyik oka az előbbiekben megvitatott azon tény, hogy a szövetekbe kidiffundált toxint többé nem tudjuk befolyásolni, a másik ok pedig, hogy sohasem tudjuk, mennyi toxin van quantitative a szervezetben. Ha a toxinnal aequivalens mennyiségű antitoxint in vitro hirtelen elegyítünk neutralisatio következik be, ha azonban az antitoxint részletekben adjuk a toxin-oldathoz, akkor az oldat toxicus hatású marad (Danysz). Ez a problema Ehrlichet és Arrheniust is sokat foglalkoztatta már. Ehrlich azt találta, hogy ha toxin-oldathoz egy kevés antitoxint teszünk, az a toxicitást erősen csökkenti. A második antitoxinmennyiség már kisebb mértékben, a 4, 5, 6, 7-ik egyre csökkenő mértékben és ha végül az antitoxin nagy fölöslegben van, akkor szűnik csak meg a toxicitas. Ezt úgy magyarázza, hogy a diphtheria-toxin 8 különböző partialis mérget tartalmaz. Arrhenius ugyanazt a jelenséget egész máskép értelmezte és érthetővé tette, hogy miért lehet csak antitoxin-fölösleggel neutralizálni a toxint, ha az antitoxint részletekben adjuk hozzá. Arrhenius szerint ez a folyamat ugyanazon törvényszerűség szerint zajlik le, mint amit Sjőquist a fehérjék savkötő képességére vonatkozólag megállapítatott. Ha híg sósavhoz tojás-
