Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Vitéz Ambrus József dr.: A gyermekkor immunitása és az újabb immunizáló eljárások
- 35 ban, hanem a szervezetben keressük, Szontagh szerint a torok es gége álhártyáinak enanthema jellege van s a megalvadó izzadmányokat nem lehet elsődleges elváltozásoknak, primär bacteriumhatásoknak tekinteni. Az álhártya kiképződése ép olyan anaphylaktoid folyamat, mint a croupos és caseosus pneumonia, vagy a scarlatexenthema. A sensibiláló folyamat valószínűleg éveken át fejlődik, vagy akár a csecsemőkori diphthe- riás rhinitisszel kezdődhetik, mely abortiv jellegű is lehet. A diphtheriás vagy croupos manifest megbetegedésben a bacteri- umoknak szerepe nem lehet más, mint a tbc.-bacillusoknak a /íoch-phaenomen előidézésében. A malignus diphtheriák csak fokozati és nem tulajdonságbeli különbséget jelentenek a typu- sosakkal szemben. Ezt igazolja a klinikai kép is. Ha a necroticus részek lelökődnek, az absolut jellegzetesség szembetűnővé válik és egyetlen tünet sem utal streptococcus-folyamatra. Hogy az elhalt szövetrészekbe saprophyták telepszenek, ez érthető. Úgy a malignus diphtheriák, mint a croupok a szervezet sensibilált- ságának függvényei. A sensibiláltság lehet kisebb-nagyobb és extrem módon nagyfokú. A malignus alakokról tanítja Szontagh, hogy a manifest megbetegedés pillanatában már el is dőlt a gyermek sorsa. A diphtheria egyik formájánál sem figyelhető meg annyira a serumhatás lehetséges terjedelme, mint a malignus torokfolyamatoknál. Nagy AE-nek hatására, — főleg intravénás adagolás mellett, (amit azonban a gyakorlat számára nem ajánlunk), igen szép localis gyógyulást érhetünk el, de — ami azonban nagyobb veszélyt jelent — a postdiphtheriás elváltozásokkal szemben tehetetlenek vagyunk. Még a localis hatás értékét is túlbecsülik, mert, mint tudjuk, a torokfolyamatok nem szoktak direct, szövetroncsoláson alapuló életveszélyt jelenteni, a gégefolyamatoknál pedig a sebészi beavatkozások hárítják el a suffocatio veszélyét, az esetek nagy többségében. A postdiphtheriás elváltozások klinikailag csak úgy magyarázhatók, hogy a kötődött toxint befolyásolni többé nem tudjuk s a toxin a szövetekben az esetek egy részében reversibilis, másikban irreversibilis molecularis és cellularis elváltozásokat . ia Pvpk az elváltozások, mint ismeretes, lehetnek localisak és távoliak. A garat és a hangszalagok bénulása a szemmozgato 3*
