Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)

Jáki Gyula dr.: A hasi szervek subcutan sérüléseiről

238 gyorsaságát, irányát, a behatás helyét, a támadási felületet, a test helyzetét és tartását a sérülés pillanatában, a hasfal vastag­ságát, contractiós állapotát, szilárdságát az erő behatásakor, to­vábbá a hasüri szervek adott helyzetét, nagyságát, alakját, szö­veti tulajdonságait, vértartalmát, a szomszédos szervek, különö­sen a rekesz helyzetét, üreges szerveknél azok telt vagy üres állapotát. Egy és ugyanazon erőművi behatás különböző sérülé­seket okozhat, viszont hasonló sérülések más-más tényező által is előidézhetők. Amit Walz a májsérülésekről mond, áll az összes subcutan hasi sérülésekre is, vagyis, hogy lehetetlen a sérülés minőségéből bizonyossággal megállapítani az előidéző okot és a mechanismust. Ha a sérülés létrejöttének kikutatása az esetek túnyomó részében teljesen nem is sikerül, az anamnesticus adatok mégis fontos támpontot nyújtanak a leleten kívül a diagnosis felállításában. A legnagyobb diagnosticai nehézség az egyszerű contusio és a subcutan sérülés elkülönítésénél mutatkozik, pedig ez dönt az azonnali műtét, vagy az exspectativ kezelés mellett. Az általános és a kezdeti tünetek hasonlók lehetnek és belőlük a sérülés minő­ségére következtetni nem sokat lehet. A sérülés korai diagnosisa csak a klinikai kép összessége alapján sikerülhet. Általánosságban három stádiumát különböztethetjük meg a hasi subcutan sérüléseknek. Az első stadium a shock. A második stadium a gyakran egész rövid subjectiv javulás, a harmadik, vér­zésnél a collapsus, az üreges szervek sérüléseinél a peritonitis. A diagnosis s a műtéti indicatio felállításának lehetőleg még az első vagy a második stádiumban kell történnie, mert a harmadik­ban már kevés kilátást nyújt a műtét. Közvetlenül a sérülés után az esetek túlnyomó részében ész­lelhető az a tünetcsoport, amit általánosságban shock-nak neve­zünk, de ez nem ritkán hiányzik, vagy csak az érlökés tartós las­súbbodásában jut kifejezésre. Egyszerű hasi contusiónál épúgy fennállhat a shock, sőt súlyosabb is lehet, mint hasi szerv sérü­lésénél. Az erőművi behatás a shockot a vagus és splanchnicus subserosus és a gerincvelő sensibilis hasfali idegvégződéseinek izgalma útján az agy és a nyúltvelő automaticus centrumaiban jelentkező keringési zavar által idézi elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom