Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)

Haranghy László dr.: Érdekesebb esetek a léppathologiából

— 192

sem a csontvelő, sem a myeloicus gócok megakaryocytáiról nem tudtam véleményt alkotni.

A léptok vékony, nyalábjai vékonyak kihúzottak, fibrin a felszínen nincsen. A reticularis váz mérsékelten megszaporodott, a reticulum-fonalak néhol igen vastagok. A tok alatti réteg keskeny, egyöntetűen erősen vérszegény. A pulpa erősen bővérű. A sinusok üresek, sok helyen comprimáltak (1. ábra). Vannak keskeny protoplasma-szegéllyel biró kis és nagy hólyagos magvú és széles protoplasmájú nagy reticulum-sejtek is, melyek 3—8 maggal bírnak és giganticus méreteket érnek el. Ezekben a sejtekben phagocytált erythrocyták és erythroblastok (2. ábra) gyakran nagy számban találhatók s olykor a phago2. ábra. Phagocytáló reticulum-sejtek a léppulpában. 480-szoros nagyítás.

Pappenheim-festés.

cytált sejtek száma 10—15-re rúg. Az erythroblastok magja itt gyakran pyknoticus s a plasmában magtörmelékek találhatók. A phagocyta reticulumsejtek helyenkint 4—5 tagból álló csoportokat képeznek. A phagocytáló sejteken kívül fínomabb-dur- vább szemcsézettségű vaspigmenttel vagy Lorrain szerint is szí- neződő, niluskékkel sötétkékre festődő lipoidda! kitöltött reticulum- és pulpasejtek nagy számban vannak. A pulpasejtek alakja a reticulum-sejtekéhez hasonlóan erősen változik s mag- vaiknál a reticularis és a tömött magszerkezet között mindenféle átmenet megvan; néhol a mag kifejezetten kerékküllő szerkezetet mutat. A pulpában elszórtan typusos myeloicus gócok találhatók, melyek általában kis terjedelműek, azonban bennük