Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Haranghy László dr.: A petefészek-dermoidokon végzett histochemiai cholesterin vizsgálatok
- 131 A dermoid-domb ismeretes szövettani képeinek felsorolását mellőzve, a histochemiai vizsgálatok eredményeiből említendőnek tartom a következőket: Bár az elszar u sodó laphám szarurétege, niluskék-festés- sel, halványibolyára színeződött, a bőrhámban semmiféle zsírnemű anyagot sem sikerült határozottan kimutatni. A hajszálak hüvelye és p a p i 1 1 á j a zsírnemű anyagoktól mentesnek mutatkozott, azonban a piheszőrök tüszőtokjában Schult z-módszerrel zöldeskékre, majd sötétkékre festődő kettősen törő szemcséket tartalmazó vándorsejtek voltak észlelhetők. A szemcsékkel sűrűn kitöltött sejtek főleg a tüszőtok legfelső részén, a faggyúmirígyek beszájadzása alatt a szőrpapillában jelentkeztek. Néhol a hajszálak gyökérhüvelyében, (majdnem mindig csak az egyik oldalon) a külső gyökérhüvely sejtjeinél jóval nagyobb, kerek, vagy csúcsával befelé fordult körtealakú, világos, hólyagos maggal biró sejt volt észlelhető. A nevezett sejtekben elszórtan nagyobb, Schultz szerint ibolyára festődő szemcsék jelentkeztek, melyek azonban kettős-törést nem mutattak s L o r r a i n-S m i t h-féle eljárás szerint is színeződtek. Az elmondottak alapján a sejtek M e r k e 1-testecskéknek tekinthetők. A dermoidban nagyszámban előforduló faggyúmirígyek belseje nem festődött egyenletesen, ami különösen a niluskék s a Schult z-féle festésnél volt szembetűnő. Ugyanis az alábbi módszernél a mirigyek belsejét túlnyomólag piros cseppek töltötték ki, azonban elvétve ibolya, sőt sötékék cseppek is felismerhetők voltak s az utóbbi eljárásnál a sárgásbarnára színeződő tartalomban elvétve ibolyaszínű cseppek fordultak elő. A faggyúmirígyek környezetében vándorsejtek csak elvétve voltak találhatók, azonban a piheszőrök mellett fekvő gazdag faggyúmirígy-telepeken, egyik-másik mirigy kötőszövetes tokjában Schultz szerint zöldeskékre festődő kettősen-törő szemcsékkel kitöltött vándorsejtek nagyobb számban voltak kimutathatók. A verejték m i r í g y e k hámbélése és lumene lipoidoktól mentesnek látszott. A száj üreg nyálkahártyájának megfelelő, többrétegű, el nem szarusodó laphámmal fedett területeken, néhány dermoidban a következő jelenség volt megfigyelhető: A nevezett hámféleség legalsó sejtsorát képező alacsony hengersejtekben a mag alatt, a sejt alsó széle mentén, meglehetősen egyenlő nagyságú, a cholesterinesternek megfelelő histochemiai tulajdonságokat mutató szemcsesor helyezkedik el. Hasonló szemcsék anélkül, hogy az alapon elhelyezkedő szemcsék sűrűségét elérnék elvétve a mag mellett s a mag felett is mutatkoztak. A leírt hámsejtréteggel szemben, a hám összes többi sorai lipoidszerű anyagoktól menteseknek látszottak. Hasonlóképen érdekesebb képet mutattak a többrétegű c s i 1 lősz ő r ö s hengerhámmal fedett, kehelysejteket tartalmazó, tulajdonságainál fogva gége- trachea- vagy bronchus- nyálkahártyának megfelelő dermoidrészletek is. Az említett helyeken a hám legfelső rétegét képező csillószőrös hengeres hámban a sejtek felső széle és a mag között 6—12, Schultz szerint ibolyára, majd sötétkékre 9*
