Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Vitéz Ambrus József dr.: A gyermekkor immunitása és az újabb immunizáló eljárások
4 tek concentratio-viszonyai. Ugyanis úgy az intra-, mint az ex- trauterin életben az azonos antitest-concentratio mindig kisebb a magzat vérében, mint az anyáéban. Ezt már Widal is megfigyelte. A. Bochini és Germaine Dreyfus-Sée a kérdést legutóbb újból vizsgálat tárgyává tették. A diaplacentarisan kapott immuntesteken kívül a foetalis szöveteknek saját reactio-képes- ségük is van, habár még kezdetleges formában (Anderson, O. Federici, Griffon, Landouzy). Az anya contagiosus betegsége esetén a magzat bőrén is hasonló elváltozások lehetnek, mint az anyáén. A contagiosus betegségek bőrelváltozásait ma antigen- antitesthatásoknak tekintjük, amihez a szervezet activ antitest-termelése szükséges. Arloing, Thevenot és Dufourt filtrálható tbc.-virusszal oltott gravid tengeri malacok újszülöttei bőrén tuberculinnal szemben allergiás reactiót figyeltek meg, amit úgy értelmeznek mint a magzat szervezetének saját reactióját. (A sensibiláltság átvitelének lehetősége a magzatra egyébként még vitatott kérdés.) Arloing ennél is tovább megy és úgy véli, hogy az anyának filtrálható tbc.-vírussal történt oltására a magzatban nemcsak sensibilálódás, hanem immunitás is kifejlődhetik a tuberculo- sisszal szemben. Ezen vitás kérdésektől eltekintve, mint említettük, az intrauterin és az extrauterin élet első hónapjaira jellegzetes, hogy a védelem, amelyet a csecsemő számára a maternalis immuntestek jelentenek, — passiv immunitás. Az anyai immuntestek átvándorlása a magzatba nem szűnik meg a születéssel, hanem a colostrum, illetve az anyatej révén még hosszabb ideig eltart. Hogy peroralisan is lehetséges immuntest átvitel, nagyon valószínű, de absolut bizonyosat nem mondhatunk még ma sem. Heim és Hainiss a csecsemők ezúton való védelmét — fontos élettani folyamatnak tekintik. Rainer szerint a colostrum az immuntestek átvitelében a kérődzőknél igen nagy, az embernél úgyszólván semmiféle szerepet sem játszik. G. Dreyfus-Sée adataiból látható, hogy a francia szerzők (Achard, Dieulafoy, Widal, Sicard, Charin Bensaude) véleménye sem egységes. Amint fogynak a maternalis eredetű immuntestek, párhuzamosan fokozódik a csecsemő saját reticuloendothelrendsze-
