Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)

II. Daco-román korszak

II. Daco-román korszak.

RÓMAI orvostudományok empiriumra emelkedése és az orvosi működésnek a gyógyszerkészítéstől - való kezdeti selec- tionalis ideje táján történt Dáciának, a rómaiak által való meghódítása.

Erdély ösnépfaja a dák volt, akik a .Sekaeth“ Dáciát bírták. Habár a nép eredetét homály fedi, a történelem feljegyzései szerint annyit tudunk róluk, hogy kultúrális súlypontjuk Erdély volt s műveltebbek voltak, mint a germánok.

Ptolemaeus földrajzi író Kr. u. 150 táján egy csomó jazyg (jász) helységet és 44 dák eredetű várost sorol fel Dácia, századokkal később Erdélynek nevezett területén. A dákoknak a szomszéd népekkel, különösen pedig a rómaiakkal való hosszas harcaikban el kellett tűnniök. A folyónevek, melyek sokkal szívósabbak a falvak, városok, várak neveinél, mert ezekre még a költöző népeknek is szükségük van, — mégis megsemmisültek; megsemmisültek a Dricca, Gilpit, Arine, Miliare folyónevek, pedig azokat a VII. században még a külföldön is ismerték egyesek, mennyivel inkább a mellettük lakók. Természetesen a kietlenség, lakatlan pusztaság nem azt je lenti, hogy egy pár halász-, vagy vadász-család nem húzódott volna meg a mocsarak, erdők mentén. Hiszen akkor kiveszett volna a Tisza, Kőrös, Maros, Temes, Olt folyók neve is. Minden úgy eltűnt, mintha a szél elfújta volna őket és ezzel Erdély őslakóinak kultúrája, a gyógyítás, gyógyszerelésre vonatkozó esetleges szokásai, ismeretei is.

18 ra