Oláh Gyula dr.: Magyarország közegészségügyi viszonyairól (Budapest, 1889)
Közegészségügyi viszonyainkról részletesen - Közegészségügy a fővárosban
63 azon gyógyforrásokkal, melyekre akár világhírű gyógyfürdőket lehetne szervezni, nem csoda, ha a magánosok tulajdonában levő itteni gyógyfürdőkre közegészségügyi tekintetben a lehető legkevesebb gondot fordítja. Azok élnek, működnek magukra hagyva ügy, a hogy élni és működni tudnak. Szerencsére van közöttük kettő, a melyik elég erős kezekben van arra nézve, hogy vezetésében még lendület is legyen tapasztalható, ezek a Császárfürdő és Lukácsfürdő. És szerencsére van a főváros területén az itteni fürdők gyöngye a szép Margitsziget. Ez nincs arra szorulva, hogy a főváros akár csak közigazgatási támogatásban részesítse, a hely elszigetelt fekvése pedig biztosítékul szolgál a fővárosi hatóságok netaláni helytelen intézkedései ellen. A magas állású kiváló férfiú, a ki ebből a 30 év előtt még kis vadonból, a Margitszigetből a mai gyönyörű helyet alkotta, az bizonyára nem fogja nagy alkotását darabban hagyni, hanem a sziget felső részén teljesen kifejleszti a gyógyfürdőt s pótlólag létre fogja ott hozni mindazon ma még hiányzó berendezéseket, a mik egy a mai fogalmak és mai kívánalmak szerinti gyógyfürdőnek elútasíthatatlan feltételei. A közegészségügy rendezéséről szóló törvény 41. §-a akként rendelkezik, hogy népesebb városokban a hatóságnak mentő intézeteket kell felállítani, s azokat a szükséges mentőeszközökkel és gyógyszerekkel kell ellátni. Senki sem mondhatja, hogy Budapest nem tartozik a népesebb városok sorába, de azért a törvény ezen intézkedését Budapest főváros hosszú időn keresztül egyáltalán nem hajtotta végre. Az illetékes hatóság e tekintetbeni tétlensége és a közszükség érzete mellett két év előtt a társadalmi cselekvés iött segítségére a fővárosnak. Két év előtt alakúit Budapesten a mentőtársulat s azon idő óta a törvény fentebb idézett rendelkezése által contemplált működést e társulat vette át és elismerésre méltó buzgalommal már két év óta teljesíti, a főváros illetékes hatóságai pedig e társadalmi működést nyugodtan nézik, azt hiszik, hogy a törvény által e tekintetben rájuk rótt kötelezettségnek egészen Mentők.
