Oláh Gusztáv dr.: Az elmebetegségek orvoslása (Budapest, 1903)
III. Szocziális elmeorvoslás
5Í Ezen távolabbi és közelebbi okok sokféleségéből következik, hogy az elmebetegségek szocziális prophylaxisát a gyakorlatban igen tágra kellene fogni és hogy az elmebetegség okai ellen való közvédelem tulajdonképen együtt jár az általános jólét, művelődés, fejlett közegészségügy utáni törekvéssel és azokkal együtt önmagától oldódván meg, külön intézkedéseket nem is látszik igényelni. Mégis vannak viszonylatok, a melyeknél az elmebetegség és egy speczifikus káros hatány közötti összefüggés any- nyira nyilvánvaló és közvetlen, a hol az elmebetegség forrása annyira fel van tárva és olyan könnyen közelíthető meg, hogy az államhatalommal való beavatkozás positiv eredményei szinte számszerinti összegekben, a befektetés és megtérülés arányában előre kifejezhetők. Ezen tényezők az alkohol, a lues, nemkülönben a „genus homo sapiens“ tenyésztési hibái, a mely utóbbira nézve egy szellemes hírlapírónk azon szemrehányása, hogy kutyákat és lovakat nemesitünk, mig saját raceunk elfajulásai nyugodtan nézzük, elmekórtani oldalrál is megerősíthető. A mi az alkoholnak, mint elmekóroki tényezőnek szerepét illeti, erre nézve a statisztikai adatok olyan tömege lett az utóbbi évtizedekben az elmeorvosok részéről összehordva és számtalan kongresszuson megvitatva, hogy erre nézve az akták végleg lezártnak tekinthetők s itt az ideje, hogy a felhalmozott kísérleti és tapasztalati anyag gyakorlatilag értékesíttessék. A kérdés még érettebb már nem lehet. Csak ismétlésképen emeljük ki ezen anyagból a következő adatokat. Lumiere számítása szerint az idióták és imbecillek 50°/o-a iszákos szülők ivadéka. Bourneville 1000 idióta gyermek naczionáléjában azt találta hogy 471-nél alkoholista volt az apa 81-nél » » „ anya 65-nél » » mindkettő 171-nél hiányoztak az adatok 57-nél az apa a nemzés idejében súlyosan ittas volt. 4*
