Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Nitrogen (Légeny, Azoum, Stickstoff)

69

bántó, a szemeket könnyezésre ingerlő gőznem, melynek fajsulya 0,597; 40 foknyi hidegnek vagy 6V2 körlégi nyomásnak kitéve folyadékká sűrűdik. Tartozik a legerősebb aljak közé, mert a veresre festett lakmuszpapír kék színét ismét visszaállítja, és a legerősebb savakkal, például a kén- és a salétromsavval vegyülve, közömbös sókat alkot.

Víz által nagy mennyiségben és mohón szívatik föl. Ha üveghengerbe , mely higany fölött ammóniákkal töltetett meg néhány csöp vizet eresztünk, az ammóniák a beeresztett víz által felszí— vatik, s a higany egy pár perc alatt felszáll az üveghenger tetejéig, azt egészen kitöltvén. A víz képes fagy pontjánál 500 térrésznyi ammoniakot felszínni, mi alatt fokonkint megmelegszik. Ez oknál fogva szükséges, hogy a vizet melyet ammóniákkal telíteni akarunk, jéggel vagy gyakran újított hideg vízzel hűsítsük.

96. Az ammóniákkal telített vizet ammoniakfolyadéknak (Ammoniakflüssigkeit) szalamialélnek (Salmiakgeist) nevezzük. Minthogy ennek nagy hasznát vesszük, részint a vegytanban, részint az iparban, gyárilag szokott előállítatni, mi következő módon történik.

Nitrogen.

27-ik ábra.

Egy görebbe vagy tágas lombikba mész- és porrá tört szala- miából álló keveréket adunk. A mész e célra előbb annyi vízzel óltatik, hogy porrá máljék, a keverést csak a lombikban visszük végbe, ezt, mint az ábra mutatja egymásután több palackokkal hozván összeköttetésbe.