Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Nitrogen (Légeny, Azoum, Stickstoff)

Nitrogen.

Ha a nitrogenoxyd fajsulyából . .

61

. =1,039

levonjuk a nitrogen fajsulyának felét

0,972

2

= 0,486

marad: 0,553,

mi az oxygen fajsulyának felét teszi, mert 0,553.2 = 1,056.

E szerint foglal magában egy térrész nitrogenoxyd V2 térrésznyi nitrogént = 0,486, és V2 térrésznyi oxygent = 0,552 , __

1,038,

mely egymással egyesülvén térfogatát nem váltQ^tajjÜi. Ez tészen súlyra nézve 100 részben:

46,66 nitrogént, és rjj>_

53,34 oxygent

100,00 nitrogenoxyd.

Vegyteriméje a nitrogenoxydnek , mely v megfelel, azonban lesz:

2 térrésznyi = 1 vegysuly nitrogen = 14

2 térrésznyi = 2 vegysuly oxygen =16

4 térrésznyi = 1 vegys. nitrogenoxyd = 30.

E szerint lesz vegyarányszáma 30, vegyjele pedig N02.

5. Nitro genoxydul NO. (Stickoxydul.)

82. Ha a nitrogenoxydot megnedvesített vas vagy horganyreszelékkel hosszabb ideigérintkezésben hagyjuk, akkor a vas vagy horgany egy vegysuly oxygent a nitrogenoxydból elvon, azt nitrogen- oxydullá változtatván át. Szintúgy képeztetik, de mindig kisebb nagyobb mennyiségű nitrogenoxyddal elegyítve, ha vagy vasat vagy horganyt igen föleresztett salétromsavban oldunk fel. A nitrogen- oxydnak mennyisége annál nagyobb leend, minél kevésbbé vala föleresztve a salétromsav.

Azonban legkényelmesebben történik a nitrogenoxydul előállítása salétromsavas ammóniákból (salpetersaures Ammoniak). H3 N. HO -|- N05. Ha e sót kis görebbe adjuk, melybe gázvezetőcsövet illesztünk, s azt hevítjük, a só eleinte megolvad, aztán forrásnak indulván, vízzé és nitrogenoxydullá bomlik föl, mely gázalakban elszáll. (Lásd a 20—ik ábrát.)