Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - L. Az elválasztás (secretio) és a kiválasztás (excretio) némely terményeiről
580 gyermekekében, de megnőtt emberekében is csak kis mennyiségben. Legjobban nyerhetjük a ló vagy tehén vizeletéből, melyet rnész- tejjel elegyítve a forrásig hevítünk, ezután átszivárogtalunk, és sósavval közömbítve elpárologtatunk. Erre a concentráll folyadékot sósavval túltelítjük, mire a hippursav krystályokban válik ki. Ekként nyerve színtelen tűképü jegeceket alkot, melyek hideg vízben nehezen oldhatók, de könnyebben melegben és- alkoholban. A hippursav savakkal vagy égvényekkel kezelve benzoésavvá Ci4H604 és glycocollá C^HsNO^ bomlik fel. C18I19N06 -f- 2HO = C14;H604;-|-C4H5N04;. Ellenben oxygendús anyagokkal kezelve, például ólombyperoxyddal, benzamidot alkot. 822. Hugy kövek. A húgyhólyagban gyakran különféle anyagokból álló kövületek képeztetnek, melyek néha tetemes nagyságra nőnek. Neveztetnek hugykövekn ek vagy hudhólyag- köveknek. Alkotása különböző, s e szerint megkülönböztetünk. 1) Oly hólyagköveket, melyek hugysavból állanak. Ezek a legközönségesebbek és megismerhetők részint physikai, részint chemiai tulajdonságaik, nevezetesen az által, hogy salétromsavban felolvasztva, és az oldat elpárologtatva a szárazságig, erre pedig ammóniákkal vegyítve, bíborvörös oldatot ád. 2) Hólyagköveket, melyek h ugysavas am moni akból állanak. Egészen hasonló eljárás szerint ismerhetők meg, mint az előbbiek, azonkívül még az által is, hogy kálival kezelve ammo- niakot fejlesztenek ki. 3) Köveket, melyek phosphorsavas calciumoxyd- ból állanak. Ezek sósavban könnyen oldhatók, és a phosphorsav bennük ismert kémszerekkel könnyen feltalálható. 4) Köveket, melyek phosphorsavas ammoniak- magnesiából állanak, sósavban szinte könnyen feloldhatók, s melyekben a phosphorsav ismert módon, az ammóniák pedig az által ismerhető meg, hogy az oldat kálival túlságig vegyítve am- moniakot fejleszt ki magából. 5) Köveket, melyek s ó ska s a va s (oxalsavas) c a 1 ci u m- oxydból állanak. Ezek különös alakjuk miatt szeder köveknek is neveztetnek. Felületük t. i. redős és gumós, mint a szedernél. Sósavban nehezen oldhatók, de könnyen concentrált salétromsavban, mi alatt a szénsavvá vált oxalsav pezsgéssel kiválik. GöncénA vizelet. Hugy.
