Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Bevezetés
Bevezetés. 13 den fokozaton keresztül megy át a szilárdba, s a kihűlés rögtön történik; akkor nem képes még jegeces szerkezetet sem venni fel, hanem idomtalan tömeggé merevűl, mely még nagyitó üvegen sem mutat jegeces szerkezetet. Az ilyen szerkezetet idomtalannak (amorph) nevezzük. Ilyen például az üveg, az ohsidián , az opál különféle fajai s a t. A testek jegeces állapota egyébiránt a szabály, mig az idomtalan a kivételekhez tartozik. 16. Felleilglilés. (Sublimation.) Azon testek, melyek előbb változnak át gőzzé, mielölt felolvadnának, valamint olyanok is, melyek olvadnak ugyan, de a melyeknek fagypontja nem áll távol a forrponltól, jegeces állapotban akként is nyerhetők, ha azokat csak félig megtelt edényben hevítjük mindaddig, mig gőzzé válnak. Ilyenkor a szilárd test gőze az edény hidegebb falaira ülepedvén, azon jegeceket vagy jegeces kérget alkot. E műtételt feliengűlésnek (Sublimation) nevezzük. E szerint nyerik a szalamiát, a cinnoberl s több más vegytesteket. Ha valamely test oldatából jegesedik, azt nedves utoni jegesedésnek nevezzük. Ha ellenben a jegesedés vagy az olvasztott , vagy a fellengitett test meghűlése által történik, azt száraz utoni jegesedésnek mondjuk. 17. Kétalakulat. (Dimorphismus.) Gyakran oly esetek is fordulhatnak elő, hogy valamely test, a mint jegesedése alatt különféle befolyásoknak volt kitéve, úgy jegeceket is alkot, melyek két vagy több különféle rendszerbe tartoznak. E tulajdonságát valamely testnek kétalakulatn a k (Dimorphismus) nevezzük. Az ilyen testek rovatába tartozik például a kén. Már fönebb volt alkalmunk látni, miként az jegeceket alkot, ha azt olvasztásig hevítve lassan kihűlni hagyjuk, mig felületén kéreg képeztetett, melyet áttörünk, s a képzett résen a megolvasztott részt kiöntjük. Az ekkor képeztetett jegecek hosszú, világossárga s átlátszó szállakat alkotnak, melyek az ötödik, vagyis a két- és egytagú jegec- rendszerbe tartoznak. Ha ellenben a kén valamely oldatból kiválik, az akkor képezett jegecek egészen hasonlók azokhoz, melyek a természetben is előfordulnak. Külömböznek pedig ezek nemcsak szinök s egyéb tulajdonságaikra nézve, de különböznek jegecalak- jokat illetőleg is. Tartoznak t. i. ezek az egy- és egytengelyű (Orthotyp) jegecrendszerbe. Ha amazok egy ideig állanak, neve