Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)

53 úgy egyénei, valamint az orvostársadalmi kérdések és az országos közegészségügyi feladatainak érdekében. A tervezet szerint kamarák fegyelmi felügyeletet gyakorolnak a tagok felett, de pusztán erkölcsi eszközöket tartanak fenn maguknak arra nézve, hogy a rend tekin­télyét sértő tagok ellen eljárjanak. Ilyenek a figyelmeztetés, megfeddés és a kamarai jogoktól való megfosztás. Pénzbirság vagy praxistól való felfüggesztés nem vétetett föl ezen tervezet szerint a kamarák haláskörébe. A kör a szóban forgó emlékiratot 7 tagú küldöttség által nyújtotta át a belügyminisztériumnak, mely az akkori miniszternél Teleky Géza gr.-nál tisztelegvén, a legbiztatóbb kilátásokat nyerte a kamara ügyének. A miniszter a Pap Samu orsz. képviselő ügy­felünk által bemutatott küldöttségnek azt mondá, hogy bár pro és contra hallott észrevételeket, az ő meggyőződése alapján a kamara­intézmény barátja, különösen a vidéki orvosok helyzete követeli azt, és igy azt hiszi, hogy létre fogjuk hozni. A parlamenti küzdelem azonban oly fordulatot hozott létre a kormányban, hogy Teleky miniszter visszalépett és az utána jövő, jó részt rövid ideig kormányzó miniszterek, nem tartották a dolgot elég sürgősnek az elintézésre. 1890-ben a kör havi összejövetelei— bár nem is volt mind­egyikre tárgy kitűzve — kezdenek látogatottabbak lenni, a tagok száma 143-ra gyarapodott, kik közül azonban Jelenffy Zoltán, Né­meth J. és Téri József elhaltak; a tisztújító közgyűlésen, mivel Kurtz G. továbbra nem vállalhatta magára az alelnökséget, helyébe Bőke Gyula, a választmányba pedig Szontagh A., Feuer Náthán, Bókái Árpád, Kurtz G. és Róna S. választattak meg. A folyton emelkedő élénkség az ülésekben, immár azt mu­tatta, hogy a helyiség szűk és igy 1891. tői kezdve a kör havi társas összejöveteleit az »István főherczeg» szálló nagytermében tartotta. Ugyanezen évben 62 uj tag kérte felvételét, kikkel a tagok száma már 200-at tesz ki, ezeknek gyűjtése különösen Schächter Miksának és barátai buzgolkodásának tudható be, és azon újabb érdeklődésnek, melyet a kör ugyancsak Schächter indítványára a tudományos estélyek meghonosításával keltett. Ezen tudományos referáló estélyek nem kívántak versenyezni

Next

/
Oldalképek
Tartalom