Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)
10 munkás, kinek mindenre maradt ideje, jan. 5-én, hasznos életének 37. évében szivbántalom következtében halt meg). A kezdet nehézségein azonban az alakuló kör sehogysem tudott túlesni. Februárban és márcziusban ismét a Hungária szállóba hivattak meg a tagok, kiknek száma 80-at tett ki. Az utóbbi alkalommal Faludy javaslatára elhatározták, hogy az alapitó szabályokat kinyomatják és a budapesti orvosoknak megküldik, az alakitó közgyűlést pedig áprilisra összehivják. Ez pedig még nehány értekezlet után ápril 12-én az orvos-egylet helyiségében tényleg össze is jött, a midőn korelnökül Kiss Sándor kórházi főorvos, az alakitó közgyűlés elnökévé Poor Imre, jegyzőül pedig Osvath Albert választattak. Ápril 15., 20. és 27-én az alapszabályok megvitattatván, végre a kör per varios casus megalakult és 103 taggal birt. Az alapszabályok reprodukálását e helyen mellőzhetem, a mennyiben azok a mai alapszabályoktól lényegileg nem ütnek el. Az ülések elég izgalmasak, a mennyiben a felmerült kérdésekhez igen sokan hozzászólottak és a jegyzőkönyvek igen terjedelmesekké váltak. Az alakuló közgyűlések lefolyásáról Osváth kartárs jegyző nyomán következő referátum maradt hátra: Poor elnök lelkes szavakban vezeti be a tanácskozást: Czélunk: orvostársaink közt egyetértést, közszellemet, közös cselekvést létrehozni a hazai közegészségügy, s az orvosok szellemi és anyagi érdekeben.' E czélt megvalósítani nehéz feladat ugyan jelen zilált viszonyaink s centrifugai törekvéseink mellett, ámde a siker annál biztosabb lesz, minél többen csoportulunk czéljaink lobogója körül. Hazánk nagy férfia Deák Ferencz kimondá a jelszót: »inkább szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeit«: s e mondat varázsereje létrehozta az 1867-iki kiegyezést, s vele az ország alkotmányos szabadságát. E korszakalkotó jelszó igaz marad, ha azt orvosi körünkre alkalmazzuk: »Inkább szeretni közegészségi és orvosi ügyeinket, mint ellenszenvezni érdekfeleinkkel«. E jelszó mellett orvosi társas körünk is győzni fog«. A jegyző ezután czikkelyenkint olvasta fel a kör alapszabályjavaslatát. Az általános vita legtöbb időt vett igénybe; azért a gyűlés ezen első napján csak a 4. §-ig haladtunk. Legnevezetesebb ténye az, hogy a javaslatba hozott „társaskör“ czim helyett »budapesti orvosi kor» nevet adott az egyesületnek. Ezenkivül mellőzve nagyobb számú stylaris módosításokat, elhatározta, hogy a tagok évi díjul 15, beiratási díjul pedig — egyszer mindenkorra — 15 frtot fizessenek. A második gyűlés már gyorsabban haladt és legnagyobb vitát az utolsó szakasz keltett, mely a kör feloszlását tárgyalja.
