Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)

Az oltás történetének mozgalmas múltját hozva szemeink elé, a jelen állást sok oldalról összegyűjtött adatok nyomán ismerteti, bírálatába bocsátkozván a himlőoltás jelentőségének, sőt az ellenesek részéről tett alaptalan vádaknak is. Ezután az országban és a monarchia másik felében levő nyirktermelő intézetek productumait és az azokkal tett tapasztalatokat, illetve eredményeket adja elő.

Actualitásánál fogva vonzó, és leplezetlen birálgatásánál fogva különösen érdekes Verebély László munkálata az 1892-ben az ország északkeleti vidékén és a fővárosban őszszel mutatkozott cholera- járvány elleni hatósági intézkedésekről: mely dolgozatban a kör megbízása folytán Grosz Gyida segédkezett az adatok gyűjtésével^

A tudományos felfogással sohasem egyeztethető úgy a hatóság, mint a közönségnél tapasztalt desinfectio mania, a lábra kapott félelem, mely észszerűden carbolizálással kívánt védekezni, úgy, hogy vasúti és közúti kocsik, kapualjok, lépcsőházak stb. émelygést okozó carbolbűzt árasztottak; a nagyon hiányos — és ami fő — későn foganatosított hatósági intézkedések bőven képezték tartalmát a kritikának; mely itt-ott derültséget is kellett, hogy keltsen.

Bárha a t. főorvos javaslatait már jóval előbb, a nyári hónapok alatt már megtette, mégis a járványbizottságot készületlenül találta a cholera.

Megemlékezik még a kritika — melyből egész halmazát a tanulságos consequentiáknak lehet levonni — a gyarló cholera- barakról, melyet emberekhez méltóbb ápoló helyiséggel kellene felváltani.

Ez utóbbi körülmény indítványozásra is késztette az orvosi kört egy czélszerü cholera-kórház létesítése ügyében.

1893.

óta uj tisztikar működik az orvosi kör élén; Barbás elnök leköszönvén, vele a kör alapításánál közreműködő régi gárda utolsó tagja visszalépett a bureauból, átadva a tiszteletet kivívott zászlót egy fiatalabb tisztikarnak, mely hivatva van azt a régi traditiók nyomán ujult erővel vinni győzelemre. — Az orvosi kör elnökévé Bőké Gyula tanár, alelnökévé Pap Samu orsz. képviselő (ki egyszersmind az alapszabályok értelmében a segély-egylet elnöke is), titkárává Szegő Kálmán, pénztárosává Hainiss Géza választatott. A tagok száma harmadfélszaz körül van.

Mennyit tesz ki két évtized! A munkáserők egy része már