Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)

36 kör tegyen fölterjesztést hatósághoz, esetleg a miniszterhez az orvosi bizonyítványok ügyében, melyeket az iskolai közegek jogtalanul és az orvosi kar méltóságával meg nem férhetőleg visszautasítanak és ille­tékesnek nem tartanak. A kör abból indulván ki, hogy az állami tanintézetben az illető orvost nem ismerik, és azért utasitják vissza a bizonyítványt; elhatározta, hogy az orvosok névjegyzékét ezeknek megküldi; a torna- és munkaórák alóli felmentést kérő bizonyítványok csakis láttamozás végett utasittassanak a kerületi orvosokhoz, a kik a házi orvos nézeteit tekintetbe venni tartoznak. Mutschenbacher K. pedig arra nézve kér intézkedést a kórtol, hogy az orvosi reczeptekkel való visszaélést szüntetné meg. Mert vannak egyének, kik a reczeptekkel egész forgalmi és kölcsönügyleteket csinálnak, ajánlva azt hasonló betegségek esetei­ben, miáltal nemcsak orvosoknak tesznek kárt, hanem betegekben is ejthetik azt. A közönség nem igen skrupulózus ezek használatá­ban, a gyógyszerészek pedig megismétlik mindannyiszor; akkor is, ha kereszttel jegyzett gyógyszereket tartalmaznak. Az ülés elfogadván az indítványt, elhatározta, hogy mindenek­előtt a gyógyszerész-egylet elnökével teszi magát érintkezésbe. Az egyleti orvosok intézménye ellen tavaly megkezdett agitátió ez évben a programm szerint folytatva lön. A fáradhat!an bizottság az év folyamán a rosszaló nyilatkozat aláírásait gyűjtötte és 286 orvos aláírásával rendelkezett, kik között a legtekintélyesebb orvosok és egyetemi tanárok nevei is szerepel­nek. Egyidejűleg egyengette az utat arra nézve is, hogy az egyleti orvosokat lemondásra birják, az egyletek jobb és a kar méltóságá­nak megfelelő föltételekre kényszeritendő. Mivel ezek lemondása esetére 286 orvos aláírása, kik nem fogják a lelépettek helyét elfoglalni meg volt: fenforgott még azon aggodalom, hogy az egyletek a vidékről fognak orvosokat szerződ­tetni. Ezekre nézve azonban bizonyos neme a boykottnak volt el­határozva, hogy t. i. ezeket kollegáknak nem fogadjuk, erkölcsileg nem támogatjuk, velük a betegágynál nem tartunk konsiliumot. Ezek után az orvosi kör 1882. januárban nagygyűlést tartott, melyre minden aláíró hivatalos volt, és melyen Vidor Zsigmond által fogalmazott terjedelmes emlékirat

Next

/
Oldalképek
Tartalom