Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)
32 A kör helyiségének és üléseinek gyér látogatottsága kellő kifejezést nyert a kör ápril 14-én tartott évi nagygyűlésén, melyen Kovács József elnök konstatálja, hogy a legtöbb összehívott közgyűlés nem volt megtartható a tagok távolmaradása miatt. Ugyanezen ülésben elhatároztatott az évi lakás felhagyása, az ott levő bútorokat a tagok egymásközt árverés utján megszerezték és május 1-től fogva a kör barátságos vacsora-társaság alakjában maradt meg. Újabb erők is léptek a régiek helyébe, az elnök és bureau lemondván, megválasztatott elnöknek Barbás József, alelnök- nek Müller Kálmán, titkárnak Jurkiny Emil, gazdának Glück Ignácz. A kör köszönettel fogadta Kurtz G. ajánlatát, hogy május után magánlakásán (mert ugyancsak az Ujvilág-utczában volt) tartassanak a havi ülések, később azonban a Szikszay-vendéglő első emeletén tartotta meg kedélyes vacsorától követett értekezleteit. A folyton emelkedő és lankadó kör mintegy számkivetésben érezhette magát ekkor, de éppen az mutatja életerejét]és morális értékében rejlő állandóságát, hogy mindig ujult erővel indult önmaga fentartására. Ezen erőt főleg azon mozgalom jellemzi, melyet a kör az. országos segély-egylet érdekében és pedig igen sikeresen fejtett ki. A segély-egylet alakuló közgyűlését az orvosok vándorgyűlésén Szombathelyen tartotta; éppen azért nem a fővárosban, hogy országos jellege dokumentáltassék. Julius elején küldötte szét lelkes felszólítását a kör elnöksége az ország orvosaihoz és csakhamar 232 tag jelentkezett az orvosi kör 150 tagján kívül; alapitó tagokul beléptek (50 írttal) Báron,. Dirner, Faludy, Ivánchich Viktor, Pap Samu, Réczey Imre, Lenk Gusztáv, Senka József, Tóth Ignácz, Walk János. Az orvosi kör kidolgozta azután az ügyrendet, mely a kör és a segély-egylet közötti viszonyt szabályozza és átadta 5000 frta rugó' gyűjtött tokéjét a segély-egyletnek, melyben máig is ugyanazon viszonyban áll, hogy a körnek alelnöke, egyszersmind elnöke a segélyegyletnek és hogy a választmány fele részben a kör, felerészben a segély-egylet tagjai közül választandó. A közegészségügy terén sem hevert parlagon a munkásság,, mely már most a fiatalabb tagtársak által vétetett át. Müller Kálmán előadást tartott a hulla-égetésről, melynek jó és árnyoldalait feltüntetvén, különösen a mi a néphitet, feltámadást,, kegyeletet, törvényszéki oldalát és telekokkupálást illeti, a fakultativ hullaégetés mellett foglalt állást, ugyanezen véleményben volt a
